Finta Éva: Egy barát elhamvasztására
Összerak majd az Örökkévaló
ki porból ismét porrá lettél.
A nap verse
Kaffka Margit: A te színed előtt
Az én két fáradt asszonykezem
Hogy milyen lágy, amikor simogat,
Mily enyhén tárul, amikor ad:
Terajtad ösmerte meg.
Katona Bálint: Tanulj meg szeretni
Jöjjenek szebb napok,
tanuld meg ki vagy, és én ki vagyok,
Babits Mihály: Fiatal katona
Még élni sem érte az életet…
Dsida Jenő: Csak egy…
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki felfogja sóhajtásimat…
Kovács Vilmos: Töredék
1. Szavalnak a kékruhás fellegek
villám-betükkel írt
mennydörgő verseket,
s megríkatják a felséges eget.
Kovács Mária: Köszönt a bánat
Úgy. Vígan barangolj csak akárhol, másutt
s hozsannás misékkel örömöknek áldozz.
Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
Bakos Kiss Károly: Vidéki idill
Egy kettétört utcasarkot
egy hibás járdarészletet
ahol napot isznak a házak
a semmit néző nénikék
Mécs László: Hajnali harangszó
Kongatom piros harangom, ifjú szívem kongatom.
End of content
End of content