Kárpátalja anno: a beregszászi római katolikus templom orgonája
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
A Rákóczi sírja és egyéb költemények című Radó Antal verseskötet 1903-ban jelent meg Budapesten. A könyv első verse a címadó Rákóczi sírja, mely drámaian foglalja össze a Nagyságos Fejedelem küzdelmes életét és hontalanságát.
„Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam” – ez volt a jelmondata Boldog Romzsa Tódornak, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökének, aki 72 évvel ezelőtt, 1947. október 31-én szenvedett vértanúságot.
A számunka olyannyira csodált Kárpátok számos tragédiának is tanúja lehetett az elmúlt évszázadokban. A betörő tatárok, lengyelek, oroszok, és a velük megütköző magyar katonák vére nem egyszer festette pirosra a sziklákat.
A Vörös Zászló című lap egyik régi számának megviselt példánya akadt nemrég a kezembe. Az újság Beregszászban jelent meg 1945. december 2-től kezdve hetente háromszor, mint az „Az Ukrajnai Kommunista Párt Berehovói Kerületi Bizottságának és a Népképviselők Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja”.
432 évvel ezelőtt, 1587. október 21-én Magyarország áttért a Gergely-naptár használatára. Abban az évben október 21-ét november 1-je követte.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1711. február 21-én, Zavadkánál (Rákócziszállás) lépte át a magyar–lengyel határt, s többé nem tért vissza szülőföldjére.
A gyermek Bartók Béla 1889 és 1892 között Nagyszőlősön élt, ahol édesanyja tanítónőként dolgozott.
Munkács belvárosának egyik legszebb épülete az egykori Fejér-ház, más néven Rákóczi-kastély, mely ma a Munkácsy Mihály nevét viselő művészeti iskolának ad otthont.
„Nagy álmok tisztalelkű álmodóját, a magyar művészet önzetlen és fáradhatatlan munkását, nagy alkotásának megvalósítása közben vesztettük el, de nevét hirdetni fogja műve, emlékét szeretettel őrzi minden bajtársa és a fejlődő magyar művészet minden barátja” – írták Szamolovszky Ödön szobrászművészről 1914-ben bekövetkezett halálakor.
End of content
End of content