Kárpátalja anno: „Beregszászi három lány, összeveszett egy gatyán…”
Aki a cím után holmi zaftos beregszászi botrányra gondol, csalódni fog.
Aki a cím után holmi zaftos beregszászi botrányra gondol, csalódni fog.
Dercenben látta meg a napvilágot 1822. július 22-én Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados.
Kárpátaljával egybeforrt a macskakő, hiszen nincs olyan településünk, melynek legalább egy utcáját ne borítaná ez a fajta térkő.
Az Ökörmezői járásban, Huszttól északra, 531 méterrel a tengerszint felett, a Repinka folyó mellett fekszik Kelecsény települése.
Lassan 120 éves a munkácsi színházépület, melyet 1899. november 28-án avattak fel.
Igazán különleges az a régi felvétel, amely Révész Imre püspök 1940-es Bereg vármegyei látogatásán készült a bátyúi vasútállomáson.
Évtizedek óta megoldásra vár Beregszászban a gazdátlan és kóbor kutyák problémája.
Ady Endre Hunn, új legenda című versében így ír Ugocsa vármegyéről:
Koháry István (1649–1931) országbíró, költő és politikus szerzeményét idézzük a Kárpátalja anno rovatban. A vers a munkácsi várbörtönben született, amikor Koháry ott raboskodott. A költemény első sorait összeolvasva a mű címét kapjuk meg.
A kérdésre a választ megtudhatjuk a Vasárnapi Ujság 1863. október 11-én megjelent kiadásából. A lap részletes leírást közöl Visk múltjáról és jelenéről; az ott élők szokásairól, ünnepeiről.
End of content
End of content