Kárpátalja anno: „Magyarságomat nem cserélném el”
Ezekkel a sorokkal kezdődik Simon Menyhért verse, mely a Munkácson 1937-ben megjelent Testvéreknek üzenem című verseskötetben található meg.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: Kárpátalja kiürítése 1944 októberében
A szovjet csapatok 1944. augusztus 27-én lépték át a magyar határt a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szorosban.
-
Kárpátalja anno: II. Rákóczi Ferenc fogadtatása a munkácsi birtokokon
II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett sereg 1703. június 16-án lépte át a lengyel–magyar határt, s átkelve a Vereckei-hágón érkezett meg Magyarországra. A Rákóczi-család Munkács környéki birtokain hamar híre ment, hogy hazatért a Nagyságos Fejedelem.
-
Kárpátalja anno: Kárpátalja címere
Október 4-én, Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje halálnak napján ünnepeljük az állatok világnapját.
-
Kárpátalja anno: Gyökereink: Munkács, a kősziklára épült vár
Losontzi Mányoki István Hármas Kis Tükör című magyar nyelvű, s a magyar történelmet bemutató tankönyve 1773-ban jelent meg Pozsonyban.
-
Kárpátalja anno: festő a festőről
Kárpátalja festészetének meghatározó alakja Boksay József és Erdélyi Béla.
-
Kárpátalja anno: „Hazámért reszketek, magyar vagyok„
Szép Ernő Imádság című költeményének negyedik sora most épp úgy időszerű, mint amikor 1916-ban a költő papírra vetette.
-
Kárpátalja anno: disznó, sertés vagy cinka?
A múlt század első feléből származik az a Kárpátalján készült felvétel, amely sertést terelő asszonyt ábrázol. Nagy valószínűséggel a gazdasszony nemigen hívta sertésnek a jószágát, sokkal inkább nevezte disznónak.
-
Kárpátalja anno: amikor a beregsomiak nem kukoricáznak
1944-ben az akkori Földművelésügyi Minisztérium minden magyar vármegyében megkérdezte a kukoricatermesztők véleményét arról, hogy milyen fajta kukoricát célszerű vetni, s hányszor érdemes azt megkapálni, hogy gazdag termés legyen az eredmény.
-
Kárpátalja anno: a jámbor ruszinok
Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:
End of content
End of content