Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: régiséggyűjtő és muzeológus
Sokan különcnek tartják a régiséggyűjtőket, antikváriusokat, muzeológusokat, akik kutatják, megőrzik, értékesítik és közszemlére teszik a régmúlt emlékeit, tárgyait.
Sokan különcnek tartják a régiséggyűjtőket, antikváriusokat, muzeológusokat, akik kutatják, megőrzik, értékesítik és közszemlére teszik a régmúlt emlékeit, tárgyait.
Kárpátalján sokak számára a „Pál család” – mint fogalom – a népzenével, népzenei táborokkal társul. Akik hallhatták már őket játszani, azok a népi zenére, népdalokra bizonyára másként tekintenek azt követően.
Ritka, sokak által alig ismert mesterséget űz Petrusinec Volodimir, aki gyermekkora óta foglalkozik szíjgyártással, lószerszámok készítésével, illetve az utóbbi időben a bőrdíszművességgel.
Popovics Bélával beszélgetni, őt hallgatni felér egy történelem, egy honismereti, egy zenei, egy földrajz és egy irodalom órával, miközben gondolatban elmerülhetünk egy – sajnos – letűnt világ kultúrájában, életfelfogásában, úgy, hogy cseppet sem érezzük száraznak és „tankönyvízűnek” a hallottakat.
Míg a mesében három kívánsága lehet a főhősnek, addig mostani írásunk főszereplőjének, a 82 éves, Beregszászban élő Hrabár Tamás görögkatolikus lelkésznek három kérése volt az Istenhez, s ezért 40 éven át kitartóan imádkozott:
Orosz Gizellával a nagycsaládosok péterfalvi gyermeknapján találkoztam.
End of content
End of content