Kárpátalján sokak számára a „Pál család” – mint fogalom – a népzenével, népzenei táborokkal társul. Akik hallhatták már őket játszani, azok a népi zenére, népdalokra bizonyára másként tekintenek azt követően.
„Tizenhét esztendővel ezelőtt, a máramarosmegyei Huszt városka vasuti állomásán, egy novemberi zimankós éjszakán kis dunyhába csavart nyöszörgő csecsemőre akadtak a csendőrök.
A Magyar Távirati Iroda jelenti:Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Técső melletti Tisza-szakaszon a román határőrök a békésen lefelé haladó tutajosokra lövöldözni kezdtek.
„A prágai központi kormány és a huszti ruszin kormány között a feszültség még mindig nem enyhült, annak ellenére, hogy Prchota tábornok, akinek ruszin miniszterré történt kinevezése Prága és Huszt viszályát kirobbantotta, szombaton kijelentette, hogy nem vállalja a miniszterséget és visszautazik Prágába.
A német betelepedés a XVIII.század elején vált intenzívebbé, amikor Kárpátalján az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc leverésének következtében gazdasági és kulturális hanyatlás kezdődött.
Zúgó (korábban Hukliva) falu Ukrajnában, a Kárpátaljai terület Volóci járásában.
Az utóbbi egy évben közel húsz nagycsaládot ismerhettek meg az olvasók a Kárpátalja.ma oldalán keresztül.
Az élet többször állít válaszút elé bennünket. Nem láthatjuk tisztán és nem tudhatjuk biztosan, hogy melyik a helyes irány, de az idő és az elért eredmények mindenre fényt derítenek.
„Itt van az ősz, itt van újra…” Lassan, de tagadhatatlanul és visszavonhatatlanul hódít teret az örök körfogásban az elmúlást jelképező évszak.
Lónyay család (Nagy Lónyai és Vásáros-Naményi) törzsökös ősi magyar család, mely a történészek szerint a Keme nemzetségből eredt, más források szerint, a Csák nemzetségből, Karácsonyi János a honfoglalás korában élő Keczel (Ketel) vezértől eredő Koppán nemzetségből származtatta a családot.
End of content
End of content