Kárpátalja anno: Szuhabaranka
Szuhabaranka (1899-ig Szuha-Bronyka, ukránul Бронька) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban.
Szuhabaranka (1899-ig Szuha-Bronyka, ukránul Бронька) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban.
1900-ra Kárpátalja népességének a száma elérte az 529 993-at, miközben az 1880-as 25,4%-ról 28,2%-ra nőtt a magyarok aránya (Központi Statisztikai Hivatal, 1902).
Az emlékmű felirata: „Ezt a katonatemetőt az orosz hadvezetőségalapította 1914 őszén.
Sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be, akik a Rákóczi-főiskolán szívták magukba a tudás nedűjét.
Nagyberezna Velikij Bereznij városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján.
Felsőveresmart (Velika Kopanya) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban.
A romák közül a kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek.
A nagyüzemi vegyipar első műhelye a Nagybocskón, Klapka György közreműködésével 1868-ban alapított Magyar-Svájci Szódaipar gyára volt, ahol elsősorban szódát és kénsavat készítettek.
Kovács Vilmos 1927 június 5-én született a Kárpátaljai Gáton.
Egry Ferenc Kisgejőcön (Ung vármegye), református családban született 1864. január 21-én.Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd 19 évesen megnősült és harangöntőnek állt. A mesterséget apósától kitanulva fokozatosan átvette a faluban 1793 óta működő harangöntő-műhely irányítását (ebben ma görögkatolikus templom működik).Ezzel párhuzamban Egry egészen fiatal kora óta politizált is, így már 18 éves korában tagja lett…
End of content
End of content