Kárpátalja anno: akitől Fedák Sári a humorát örökölte
Fedák Sáriék beregszászi otthonában szakácskodott Kiszner Heléna. A Prágai Magyar Hírlap 1935. február 27-i számában maga mesélt Fedák Sáriról és annak családjáról.
Fedák Sáriék beregszászi otthonában szakácskodott Kiszner Heléna. A Prágai Magyar Hírlap 1935. február 27-i számában maga mesélt Fedák Sáriról és annak családjáról.
2013-ban ismertem meg Csuprik Etelkát. Beregszászi koncertje előtt én mentem elé a munkácsi vasútállomásra.
A tudomány és az innováció terén Magyarország, illetve a magyar kutatók mindig az élen jártak. Igaz, sokuknak külföldre kellett utazni – hol önszántukból, hol pedig kényszerből –, hogy érvényesülni tudjanak. Nem volt ez másként Lindmayer esetében sem. De miről lett híres a neves kutató? Hát a tű nélküli oltókészülékről.
Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor nyugtalannak, idegennek érezzük magunkat – ez teljesen normális. De ha a stressz és aggódás a mindennapjaink részéve válik, s a legártatlanabb szituációkban is az ujjainkat tördeljük, az ajkunkat harapdáljuk vagy szédülünk, valószínűleg szorongással küzdünk. Ez egy pszichés zavar, amely napjainkban leginkább a mi korosztályunkat, azaz a fiatalokat támadja meg.
Katonaköltőnk, Balassi Bálint (1554–1594) is eljutott Huszt vidékére, sőt egy rövid időn át a várban raboskodott.
Tudják, hogy miről venni észre felénk a leginkább, ha hazaérkeznek a külföldön dolgozók? Minden internetszolgáltató rögvest bemondja az unalmast, ami a családi mozizásokba is belerondíthat, az ügyeletes szerkesztőinket pedig egyenesen a gutaütés kerülgeti.
Ki ne emlékeznék a 80-as, 90-es évek barna furnérlemez alapú, lakkozott bútoraira? Szinte minden ház nagyszobájába jutott belőle egy vitrines, faltól-falig terjedő változat. Nem is igen lehetett mást kapni a boltokban. A tömörfa-bútor pedig már akkor is megfizethetetlen volt.
Bereg vidéke messze földön híres szőlőskertjeiről, s az ott termett gyümölcsből készült finom nedűről. Számos pincészet, borvállalat működik térségünkben. Ezek egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza.
Ünnepélyes keretek között avatták fel II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát december 17-én a beregszászi Budapest parkban.
Beregszász Rákóczi-szobrát december 17-én avatják fel. Ennek alkalmából az alsógörzsönyi Győrffy Sándor Sír a tárogató című versét idézzük, mely 1933. december 9-én jelent meg a Pápai Hírlapban.
End of content
End of content