A séta meglepő hatásai
Azoknak az embereknek, akik mindennap legalább 15-30 percet sétálnak, jobb az emésztésük, élesebb a látásuk, és a stressz romboló hatásai is kevésbé érinti őket.
A séta a legjobb orvosság” – vallotta Hippokratész, akit az orvostudomány megalapítójának is tartanak. Az ókori görög orvos már évezredekkel ezelőtt is hirdette, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a legtöbb betegség kialakulását. Szavait azóta számos kutatás igazolta, ha pedig naponta legalább 15-30 perc sétát be tudunk iktatni a napunkba, akkor az alábbi hatásokat érhetjük el vele.
Alapvetően minden mozgásforma pozitív hatással van az agyra, így a séta is serkenti a vérkeringést. Kutatásokkal is igazolták, hogy aki többet közlekedik gyalogszerrel, annál a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is alacsonyabb. Emellett persze egy hosszabb sétának a jó levegőn kiváló stresszoldó hatásai is vannak.
Meglepő módon a séta még a látásunknak is jót tehet, például csökkenti a zöld hályog (más néven glaukóma) kialakulásának esélyét. A monitor előtt, ülő munkát végző emberek szemének jót tehet, hogy séta közben messzebbre kell fókuszálnia, így szemizmainkat legalább ilyenkor meg tudjuk egy kicsit dolgoztatni.
Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) kimutatása szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a rendszeres sétának legalább akkora szerepe van, mint a futásnak. Már a kis intenzitású mozgásfajták is segítik ideális szintre hozni a vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkentik – ezek pedig jelentősen hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.
A sétával növelhetjük a véráramban lévő oxigén szintjét, illetve a tüdőkapacitásunkat.
Talán meglepő, de a sétának még a futásnál is komolyabb szerepe van a cukorbetegség megelőzésében. Mindkét mozgásforma növeli a szervezetben a glükóztoleranciát (vagyis annak mértékét, hogy a sejtek milyen arányban képesek felhasználni a vércukrot). Egy kutatás szerint ugyanakkor a rendszeresen sétálók körében hatszor nagyobb volt a javulás mértéke a futókhoz képest.
Napi legalább félóra séta javítja az emésztést és serkenti a bélmozgást, ami például a székrekedés kezelésében lehet fontos. Emellett a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A testsúly csökkentéséhez és az izmok erősítéséhez is hozzájárulhat a napi rendszerességű séta. Különösen jól edzi a testtartásunkért felelős, úgynevezett tónusos izmokat.
Aki többet gyalogol, csontsűrűsége is magasabb. A séta az ízületek egészségének is jót tesz, az Arthritis Alapítvány szerint naponta legalább harminc perc sétával az ízületi gyulladások ellen is sokat tehetünk.
Akik rendszeresen szenvednek hátfájás miatt, érdemes beiktatniuk naponta legalább 30 perc sétát. Ez a mozgásforma a gerinc környéki tartóizmok vérellátottságát is növeli és enyhítheti a hátban jelentkező fájdalmakat.
Egy hosszabb séta a jó levegőn valósággal feltölt minket, és testi egészségünk mellett a lelkihez is hozzájárul – főleg, ha nem egyedül, hanem egy barátunkkal, ismerősünkkel indulunk útnak.
Forrás: hazipatika.com