Természetes szülés császármetszés után. Lehetséges? Lehetséges!

Április a császármetszés hónapja. A császármetszés az egyik leggyakoribb szülészeti beavatkozás a világon. Sokak fejében az a gondolat van, hogy ez az eljárás a szülés során a könnyebbik út, mégis nagyon nehéz megélni ezt az élményt. A császármetszés ugyanis nemcsak a fizikai testre hat, hanem komoly lelki hatásokat is okozhat. Császármetszésről, természetes szülésről őszintén beszélgettünk Bocskor Zitával, a Juno Nőgyógyászati Klinika ügyvezető igazgatójával.

A szülés minden családot érint, mégis nagyon keveset beszélünk róla őszintén. Te egy háromgyermekes édesanya vagy. Mindig is nagycsaládot terveztél?

– Férjemmel mindig is nagycsaládot szerettünk volna. Házasságkötésünk után viszont, szembesültünk a ténnyel, hogy nem olyan egyszerű számunkra a családalapítás kérdése. Sosem titkoltam azt a tényt, hogy magam is megküzdöttem a meddősséggel, viszont megfelelő kezelés után sikerült azt leküzdeni, és mindhárom gyermekem természetes úton fogant meg.

– Az első gyermeked császármetszéssel született. Mi volt az oka? Vagy így is terveztétek? Hogyan élted meg?

– Nem, nem így terveztük, egészségügyi okok miatt került sor az első császármetszésre, mely programcsászármetszés volt. Sajnos nem voltam lelkileg felkészülve rá, leginkább az viselt meg, hogy nem kaphattam meg egyből a gyermekemet, nem volt meg a bőrkontaktus. Fizikailag nem viselt meg annyira a műtét, mint lelkileg. Nehéz megélni azt, hogy ott voltam kismamaként gömbölyödő pocakkal, aztán felfeküdtem a műtőasztalra és anya lett belőlem. Csak nem volt meg az átmenet, nem éreztem meg az anyává válás folyamatát, gyakorlatilag egy statiszta voltam a saját szülésemnél. Nehéz volt mindezt feldolgoznom.

– Második gyermekeddel tudatosan készültél a császármetszés utáni szülésre (VBAC). Az álmod mégsem teljesült…

– Pont három év telt el kisfiam születését követően, mikor életet adtam kislányomnak. A második terhességem első percétől kezdve tudtam, hogy szeretném megpróbálni a VBAC-t. Nagyon nem szerettem volna újra átélni a császármetszést. Az Úr másképp rendelkezett. A szülés folyamata elindult, megéltem a vajúdást, a kislányom szívhangproblémái miatt, amit a CTG-vizsgálat észlelt, az orvosom úgy döntött, hogy műtéttel kell befejezni a terhességet. Talán még nehezebben éltem meg újra a szeparációt, lelkileg nagyon nagy mélységet éltem meg. Ott volt az űr a szívemben, ott volt a fájdalom, hogy szülés után újra nem ölelhettem egyből magamhoz a gyermekem. Hosszú út volt kilábalni a lelki mélységből. Erről is beszélni kell, mert a legtöbb nőtől elvárják, hogy csak rózsaszín felhők között járjon a szülés után. Pedig gyakran teljesen más zajlik le egy nő lelkében, és nem azért, mert nem örül a gyermekének, csupán nem örül a szülés körüli élményeinek. Ilyenkor hatalmas támogatásra van szükség a család részéről.

– Négy évvel később újra várandós lettél.

– Az Úr csodásan működik. Valóban, csodaként éltem meg, hogy a meddősség leküzdése után újra áldott állapotba kerültem. Ugyan a CoViD-19 kellős közepén hordtam ki gyermekem a szívem alatt, de az Úrban bízva, hittel indultam neki a nagy útnak.

– Itt is készültél természetes szülésre, vagy itt automatikusan programcsászárra került sor az előzmények miatt?

– Két császármetszést követően a protokoll harmadik terhességnél újabb császármetszést ír elő.  Bennem viszont ott volt a hiányérzet. Nagyon szerettem volna megélni a természetes szülést. Prof. Háscsa János, szülész-nőgyógyász értve és érezve, hogy mennyire erős bennem az elhatározás, mindvégig támogatott engem.  Ez a terhességem az előzőekhez viszonyítva könnyen zajlott, és én nagyon tudatosan készültem lelkileg a szülésre. Harmadik gyermekemet a két előző műtét ellenére természetes úton, beavatkozás nélkül hoztam a világra. Teljesen más élmény volt megélni így a szülést, teljes mértékig részesének lenni a folyamatnak, elsőként karjaimban tartani a gyermekem, egyből megszoptatni, megélni az aranyóra minden örömét. 30 óra alatt jött világra a kislányom, de minden pillanatát megérte ez a hosszú út. Csodálatos élmény volt. Nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy végig segített ezen az úton, a férjemnek, aki végig támogatott, a szülészorvosaimnak, prof. Háscsa Jánosnak, aki akkor is hitt bennem, amikor én már talán feladtam volna, valamint Csábán Andrijnak.

– Nem érezted kockázatosnak két heggel a méheden bevállalni a természetes szülést?

– Figyelembe véve a statisztikai adatokat, melyekről sok szülészorvos nem szeret beszélni, még két heggel is kevesebb a szülés alatt fellépő szövődmény lehetősége, mint egy újabb császármetszés esetén. Teljesen megbíztam szülészorvosaimban, valamint tudtam, hogy szükség esetén úgyis műtétre kerül sor. Maximálisan biztonságban éreztem magam.  Életem egyik legszebb élménye volt.

– Hatalmas út, amit megtettél nőként, anyaként.

– Jókai Mór idézete jut eszembe: „Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya; – egy anya, aki szeret.” S valóban minden nő csodálatos, aki életet ad gyermekének, nem tekintve arra, hogy ez természetes szülés vagy császármetszés. Egyik út sem könnyebb vagy nehezebb, csak a megélés folyamata másabb. Talán, ha magam is lelkileg felkészültebb lettem volna a császármetszésre, akkor másképp sikerült volna megélnem a műtéteteket. Kiemelem, hogy az itt elhangzottak az én személyes tapasztalataim, másnak lehet nagyon szép a császármetszés élménye.

Kárpátalja.ma