Gyilkosság, nyilvános meztelenkedés és öncsonkítás – a kábítószer hatásainak legsötétebb oldala
A kábítószerek súlyos pszichés zavarokat, kiszámíthatatlan és életveszélyes viselkedést idéznek elő. A droghasználat egyik legriasztóbb következménye az önuralom és a kontroll teljes elvesztése. A pszichoaktív szerek terjedésével Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a fogyasztók meztelenül rohangálnak az utcán, rátámadnak a környezetükre, vagy akár gyilkosokká válnak.
Miközben a túladagolás és a szervi károsodások állnak a kábítószer-fogyasztás középpontjában, a pszichés hatások veszélyeire is érdemes felhívni a figyelmet. A szerhasználat olyan mély biokémiai változásokat okoz, amelyek visszafordíthatatlan mentális károsodáshoz vezetnek.
A drogok az idegrendszer alapvető működését írják át, így befolyásolják az ingerületátvivő anyagokat, amelyek meghatározzák, hogyan érzünk, hogyan gondolkodunk, és hogyan reagálunk a környezetünkre. Amikor egy pszichoaktív szer hirtelen megnöveli a dopamin mennyiségét, a szerhasználó átmenetileg úgy érezheti, hogy minden könnyű és örömteli. A kábítószer hatásának csökkenésével viszont levertség és fokozott szorongás jelenik meg.
A természetes érzelemszabályozás felborul, a gátlások leépülnek, és a szerhasználó könnyebben hoz meggondolatlan, veszélyes döntéseket. A drogok következményei nemcsak pillanatnyi hangulatingadozásban jelennek meg, hanem a súlyos mentális betegségek kialakulásában is.
A szorongás, a depresszió, a pánikzavar közvetlenül kapcsolódnak a kábítószer-használathoz.
A kannabiszról például hosszú távú kutatások bizonyítják, hogy inkább rontja, semmint javítja a depresszív tüneteket, és a korán kezdett használat növeli az öngyilkosság kockázatát is.
A traumák – bántalmazás, elhanyagolás, családi konfliktusok vagy veszteségek – sokak számára olyan érzelmi terhet jelentenek, amelyből a drog jelenti a menekülést. A folyamat azonban hamar visszaüt, a fájdalom csillapítására használt szer tovább mélyíti a sérülést, és gyorsan kialakul a függőség ördögi köre.
Zombidrogok, kontrollvesztés és agresszió
A szerhasználat egyik legriasztóbb következménye az önuralom és a kontroll elvesztése. A fogyasztó nem tudja felmérni saját cselekedeteit, nincsenek gátlásai, és akár saját maga és a másik számára is közveszélyessé válhat.
A dizájner drogok különösen veszélyesek, mert összetételük kiszámíthatatlan, és gyakran még a díler sem ismeri a pontos vegyi tartalmat. Sok készítményben patkánymérget, növényvédő szert vagy házilag kevert vegyszereket találnak, amelyek már az első használatkor halálosak lehetnek.
Magyarországon egyre több olyan eset történik, amikor valaki zavart állapotban, sokszor meztelenül rohangál az utcán, miközben agresszívan reagál a környezetére.
A „Zene” és az „Évi” nevű dizájner drogokat vetkőző drognak is nevezik, ugyanis olyan hallucinációkat idéznek elő, mintha a bőrön bogarak másznának, vagy a testet forróság égetné.
A szerhasználó ezért ösztönösen vetkőzik, hogy megszabaduljon a képzelt kínoktól, miközben a szervezet hőszabályozása összeomlik, ami életveszélyes állapotot hozhat létre.
Augusztus végén egy zuglói társasház lépcsőházát tartotta rettegésben egy meztelenül szaladgáló férfi. A kábítószerfüggő lakó hét folyosói üvegajtót tört be, megrongálta több lakás bejárati ajtaját, és a falakat is összekente vérrel.
Az amerikai nagyvárosokban szintén rohamosan terjed az úgynevezett „zombidrog”. A xilazin nevű állatorvosi nyugtatóval kevert heroin és fentanil hatására a használók eszméletlen állapotba kerülnek, és élőhalottként kezdenek el mozogni.
A xilazinhoz köthető halálesetek aránya Pennsylvaniában mindössze öt év alatt 2 százalékról 26 százalékra emelkedett, miközben Philadelphiában a lefoglalt kábítószerminták 90 százalékában kimutatták ezt az anyagot. A „zombidrog” terjedése már Európában is megjelent, az Egyesült Királyságban pedig az első halálos esetet is feljegyezték.
A szer egyik súlyos mellékhatása, hogy közvetlenül a szöveteket roncsolja, fekélyeket és elhalást okoz a bőrön, végső esetben pedig csak az amputáció segíthet.
A kábítószer-használók saját környezetüket is veszélyeztetik
A droghasználat következménye nemcsak a saját egészség rombolása, hanem mások veszélyeztetése is lehet. Az erőszakos cselekmények, a halálos közlekedési balesetek és a kiszámíthatatlan viselkedés gyakran közvetlenül kapcsolható ahhoz, hogy a szerhasználó nincs tisztában a cselekedeteivel.
Egy 24 éves, Miskén élő férfi a kristály nevű kábítószer rabja volt, amely olyan agresszívvá tette, hogy puszta kézzel megölte 22 hónapos nevelt lányát.
A drogfüggő férfi egyetlen, erős ütést mért a gyermek halántékára, amely azonnali halálhoz vezetett.
Márciusban a Somogy vármegyei Fonón egy 31 éves, drogfüggő férfi husánggal rontott rá egy kisbolt női eladójára és két idősebb járókelőre. Az alkalmazott a helyszínen meghalt, a két idősebb sérültet pedig válságos állapotban vitték kórházba. A hatóságok szerint a férfi rendszeresen fogyasztott marihuánát, amelyet dizájner drogokkal kevert.
A kábítószerek az önpusztítást is fokozzák
Az agy gyorsan alkalmazkodik a drogok által okozott dopaminlökethez, ezért idővel a hétköznapi örömök már nem adnak boldogságot. A folyamatos üresség, a reménytelenség és a súlyos szorongás sok esetben önpusztító gondolatokhoz vezet.
Egy frissen publikált orvosi esettanulmány szerint egy korábban mentálisan egészséges ember bedrogozva csonkította meg magát. A 31 éves férfi a kratom nevű fájdalomcsillapítót és a kannabiszt kombinálta, majd paranoid hallucinációi lettek, és mindkét fülét és a péniszét is levágta.
A súlyos vérveszteség miatt kórházba került, ahol azonnali életmentő műtétre volt szükség, de a levágott testrészek nem kerültek elő, ezért nem tudták visszaültetni őket. A szakemberek megállapították, hogy nem tartós mentális betegségről, hanem a drogok hatására kialakult akut pszichózisról volt szó. Az eset jól mutatja, hogy milyen kiszámíthatatlan pszichés állapotokat idézhetnek elő a kábítószerek.
A hallucinogének vagy a dizájner drogok okozta pszichózisok alatt jelentkező paranoid félelmek, üldözési téveszmék és kontrollvesztés különösen nagy kockázatot jelentenek.
Gyakori, hogy az öngyilkosságot megkísérlők akut droghatás alatt állnak, sokan pedig már hosszú ideje küzdenek depresszióval vagy traumákkal. A droghasználat fontos, bizonyított tényezője az öngyilkossági krízisek kialakulásának.
Segítség és gyógyulási lehetőségek
A kábítószer-függőség kialakulása összetett folyamat, a szégyen, a titkolózás, a környezeti nyomás, a társadalmi megbélyegzés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintettek segítség nélkül maradjanak. A családi háttér, a szegénység, a rossz társas kapcsolatok vagy a rendezetlen életkörülmények tovább növelik a kockázatot. A függő végül elszigetelődik, és egy ponton úgy érzi, hogy már nincs kiút.
A Drogkutató Intézet szerint
a felépülés soha nem egyetlen lépésből áll. A detoxikáció csupán az első állomás, amelyet gyakran gyógyszeres kezelés, pszichoterápia és hosszú távú rehabilitáció követ. A társas támasz kiemelten fontos, ezért a család, a barátok és a közösségek támogatása nagymértékben javítja a tartós felépülés esélyeit.
A modern idegtudomány rámutat: az agy képes új kapcsolatok kiépítésére és részleges regenerációra. A megfelelő segítséggel, terápiával, orvosi felügyelettel, támogató környezettel valódi felépülés érhető el. A prevenció, az oktatás és a tudatosságnövelés pedig az egész társadalom felelőssége. Minél többen ismerik fel a szerhasználat valós veszélyeit, annál kevesebben sodródnak bele abba a pusztító örvénybe, amelyet a kábítószer okoz.
Forrás: hirado.hu