Hogyan kezeljük a felfázást?
A légúti betegségek után a nőknél az alsó húgyúti gyulladás a második leggyakoribb bakteriális fertőzés. Élete során szinte minden nő legalább egyszer megtapasztalja a betegség fájdalmas tüneteit.
A hólyaghurutot felfázás néven is ismerhetjük, amely azonban meglehetősen félrevezető kifejezés. Az esetek több mint 90 százalékában ugyanis nem közvetlenül a hideg okozza a betegséget, hanem a saját bélrendszerből, esetleg a hüvelyből a húgycsőbe jutó és onnan tovább terjedő kórokozók, leggyakrabban az Escherichia coli (E. coli) baktérium. A kiújulásra hajlamos betegség kialakulásában olyan kockázati tényezők is szerepet játszhatnak, mint a helytelen személyi higiénia, az immunrendszer meggyengülése, a szexuális élet, a terhesség, a változókor, különböző krónikus megbetegedések, vagy például a húgyúti kövesség.
Felső vagy alsó húgyúti fertőzés
A legelterjedtebb csoportosítás szerint vannak egyszerű és komplikált alsó húgyúti fertőzések. Fontos megjegyezni, hogy férfiaknál a húgyúti fertőzések ritkábban fordulnak elő, azonban náluk az összes eset komplikáltnak tekinthető. A húgycsövet és húgyhólyagot érintő alsó húgyúti fertőzés jellegzetes tünete az alhasi fájdalom, a gyakran és sürgetően jelentkező vizelési inger, amely fájdalommal, esetleg véres vizelettel jár együtt. Érdemes megemlíteni, hogy bár a véres vizelet ijesztő lehet, azonban ez nem feltétlenül jelez súlyosabb állapotot. A vesemedencét is érintő felső húgyúti fertőzésre a vesetáji fájdalom mellett a láz, a hidegrázás és az elesettség hívhatja fel a figyelmet – ezen állapot minden esetben orvosi ellátást igényel!
Antibiotikumos kezelés
A húgyúti fertőzések kezelését a lehetséges szövődmények kialakulása miatt nem szabad halogatni: akár enyhe lefolyásúnak induló betegség is vesemedence-gyulladásba torkollhat. Az elmúlt években azonban a női húgyúti fertőzések kezelése teljesen átalakult. A Magyar Nőorvosok Lapjában (83. évfolyam, 3. szám) megjelent összefoglaló közlemény kiemeli, hogy a korábbi antibiotikumalapú kezelések helyett a hangsúly áttolódott az életmód-tanácsadással, prevencióval és fitoterápiával történő ellátásra. Antibiotikumot csak indokolt esetben, a lehető legkisebb dózisban és a legrövidebb ideig javasolt alkalmazni.
Ennek egyik oka, hogy a túl gyakran, hosszan és sokszor feleslegesen alkalmazott antibiotikumos kezelések miatt a húgyúti kórokozók antibiotikumrezisztenciája is folyamatosan bővül. Ráadásul az ilyen kezelés nyomán a normál hüvely- és bélflóra is sérülhet, ami gyengítheti a szervezet védekezőképességét, valamint emelheti az egyéb gyulladások és funkciózavarok kialakulásának kockázatát. Mivel a nem komplikált húgyúti fertőzések közel fele spontán, antibiotikum nélkül is maradéktalanul gyógyul, ezért egyre inkább a minimális mellékhatásokkal járó fitoterápiára – azaz gyógynövényekkel való kezelésekre – helyeződik át hangsúly. Természetesen ezek a bizonyos esetekben valóban szükséges antibiotikumos kezelést nem váltják ki.
Előtérben a gyógynövényes kezelések
A nem komplikált alsó húgyúti fertőzések kezelésére és megelőzésére érdemes olyan növényi kivonatokból készült szereket alkalmazni, amelyek gyulladásgátló, antibakteriális tulajdonságait az alsó húgyúti fertőzések esetében igazolták. De bármilyen terápiát alkalmazzunk a húgyúti fertőzésekre, mellette minden esetben ügyeljünk a bőséges folyadékfogyasztásra, kerüljük a fűszeres ételeket és az alkoholt, valamint törekedjünk rá, hogy megelőzzük az esetleges újabb felfázást.
Forrás: hazipatika.hu