Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres

Az évelő növény egykoron kertek tucatjaiban volt fellelhető, azonban az érzékeny cserje a változó időjárás és a kiszáradó talaj miatt egyre kevesebb helyen terem meg.

A kőtörőfű-virágúak rendjébe tartozó faj előfordulását tekintve Eurázsiából származik és Európában szinte az egész kontinensen megtalálható. Magyarországon az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben, a Vértesben és a hozzájuk kapcsolódó dombságokon találkozhatunk vele a legtöbbször.

Bükkösök, gyertyános tölgyesek, keményfás ártéri erdők, száraz tölgyesek, szurdokerdők, törmeléklejtő-erdők növénye. A sűrű aljnövényzetet nem kedveli, ezért inkább sekélyebb talajokon, erdőszéleken található. Az üde, tápanyagokban és bázisokban gazdag talaj a sajátja, a humuszos és vályogos, illetve agyagos földek a kedvezők számára. Hidegtűrő, de a kései fagyokra érzékeny. A félárnyékot preferálja.

Áprilisban, esetleg május elején nyílik, virágai többnyire kétivarúak, de előfordulnak csak termősök is. Július végén, augusztus elején érik. Vegetatívan is jól szaporodik, tőről vagy gyökérről is sarjadhat.

Egrestörténelem

Az egrest feltehetőleg már a rómaiak is fogyasztották, legalábbis erre utalhat Plinius egyik megjegyzése az éretlen szőlőbogyókról. A középkorban leginkább gyógynövényként ismerték. Nemesítését a 16. század végén a hollandok kezdték el. A 18. században Angliában vált igen népszerűvé, 1740-ben kb. 100, 1810-ben már 400-nál is több nemesített fajtáját ismerték. Magyarországon a 19. század második felében, a filoxéra pusztítása után vált elterjedtté, amikor a kipusztult szőlőültetvények helyére telepítették, legalábbis addig, amíg 1908-ban meg nem érkezett Amerikából a köszmételisztharmat.

Mára számos nemesített változata elterjedt. Fajtáit tekintve Magyarországon a legnépszerűbb a Szentendrei fehér, a Zöld győztes, a Pallagi óriás és a Gyöngyösi piros. Élelmiszeripari célra vagy befőzésre általában féléretten szedik, ám friss fogyasztásához érdemes megvárni a termés beérését.

A jótékony egres

A köszméte számos olyan értékes hatóanyagot tartalmaz, melyek csökkentik a szívbetegségek kialakulásának esélyét, a benne lévő káliumnak és az antioxidánsoknak köszönhetően.

Emellett tele van fitonutriensekkel, mint a flavonolok és az antocianinok, amik stabilizálják a vérnyomást, támogatják a vérerek normális működését, és hozzájárulnak a különböző szívbetegségek megelőzéséhez.

A-, B1- és C-vitamint, 0,8% pektint és 0,5% ásványi anyagot (káliumot, kalciumot, foszfort, niacint) tartalmaz.

Az agyműködési zavarok hátterében sokszor a túl magas vasszint áll, aminek hatására megnövekszik a szabad gyökök száma is. Az egresben található citromsav megállítja a vassejtek felhalmozódását. Egy 2010-es kutatás szerint jelentősen redukálja az olyan memóriazavarral járó betegségek kockázatát, mint amilyen az Alzheimer-kór.

Magas rosttartalma miatt lassítja a cukor felszívódását, ezáltal megakadályozza a hirtelen vércukorszint-emelkedést, és az ezzel járó falási rohamokat, a kóros elhízást is.

A köszmétében található anyagok közül a folát, a fenolos vegyületek, a C– és az E-vitamin emelkednek ki, ezen tápanyagok szerepet játszathatnak az oxidatív stressz és a gyulladások okozta sejtkárosodás meggátolásában, amik máskülönben a rák kialakulásához vezethetnek.

A nyári hónapok savanykás gyümölcse nyersen, süteményben, szószként, lekvárként vagy levesként is kitűnő csemege. Fogyasszuk bátran és minél többször!

Forrás: greendex.hu