Létezik „jó” vérnyomás?

A vérnyomás normál értékét számtalan tényező befolyásolja. Az életkor, a nemünk, egészségi állapotunk, örökölt kockázati tényezőink mind fontos összetevői. Sőt az sem mindegy, melyik földrészen élünk.

Mit nevezünk vérnyomásnak? Vérnyomásnak a szív munkája következtében, az erek falát belülről feszítő nyomást nevezzük, amely a keringés működésének elengedhetetlen feltétele. A vérnyomás értékét nagyszámú tényező befolyásolja. Éjszaka meglepő módon alacsonyabb, de egy komolyabb lelki vagy fizikai terhelés, vagy hideg-, fájdalomérzés megemelheti.

Magyarországon a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt 20 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 81%-kal nőtt (KSH). Ez azt jelenti, hogy rendkívül fontos beszélni a vérnyomással összefüggő megbetegedésekről.

Mi történik a vérnyomásmérés során?

A vérnyomás mérésére egy mandzsettával ellátott mérőeszközt használnak. A mandzsettát a felkarra helyezik, felpumpálják levegővel. Manuális mérés során az orvos sztetoszkóppal vagy automata vérnyomásmérő esetén érzékelők segítségével rögzítik a vérnyomás értékét, úgy, hogy a mandzsettából a levegő lassan távozik, ezáltal az erekre gyakorolt nyomás csökken. A mérést megelőző 30 percben nem szabad koffein- vagy alkoholtartalmú italt fogyasztani, és otthoni mérés esetén akár félóráig érdemes ülő helyzetben, nyugodt állapotban várakozni.

Mi az ideális vérnyomás?

Európában az optimális vérnyomás, a normális vérnyomás és az emelkedett-normális vérnyomás kategóriák külön-külön elkülönítettek, ugyanis másképp sorolják be a vérnyomásértékeket az amerikai valamint az európai szakemberek.

Optimális vérnyomásnak nevezzük, ha a vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. Normális a vérnyomás, ha a szisztolés vérnyomásérték 120-129 Hgmm között, a diasztolés érték pedig 80-84 Hgmm között mozog. Emelkedett-normális, ha az értékek 130-139 szisztolés vagy 80-89 Hgmm diasztolés között ingadoznak.

Mikor mondhatjuk, hogy magas a vérnyomás?

A magas vérnyomást „csendes gyilkosnak” is nevezik. Nem véletlenül. A legtöbb magas vérnyomásban szenvedő embernek egyáltalán nincsenek tünetei.  Mások viszont fejfájást , szédülést vagy az artériás betegségek hirtelen hatásait, például mellkasi fájdalmat  tapasztalhatnak. Ha a családi genetikai háttérben erős hajlamosító tényezők merülnek fel, optimális esetben többször fordulunk orvoshoz. A kockázati tényezők ugyanis más megbetegedések kialakulásának esélyét is növelhetik. A szívinfarktus, stroke egyik okozója a kezeletlen magas vérnyomás.

Forrás: hazipatika.com