Mi az az ötödik betegség és milyen tünetei lehetnek?
Kisebb járványok óvodákban, iskolákban alakulnak ki miatta, de előfordulhat, hogy kisgyermekközösségben dolgozók, vagy fiatal felnőtt szülők is megbetegszenek.
A lepkehimlő (pillangóvírus, erythema infectiosum) egy enyhe lefolyású betegség, a humán parvovírus B19 fertőzés okozza. Ez a vírus többféle tünetcsoportot is okozhat. A fertőzés egyik leggyakoribb megjelenési formája a lepkehimlő. Az esetek nagy részében a lepkehimlő (más néven: ötödik betegség) tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik.
A betegség átlagosan 5-10 napig lappang, majd további 5 nap telik el a tünetek megjelenéséig (a lappangási idő 1-3 hét közt változhat). A betegség ebben a szakaszban a legfertőzőbb, de tüneteket ekkor még nem okoz vagy igen enyhe tünetekkel jár. A jellegzetes tünetek kialakulásakor viszont a betegség már nem fertőz.
A normál immunrendszerrel rendelkező gyermekek és felnőttek negyede tünetmentesen vészeli át a betegséget. A fertőzöttek körülbelül fele aspecifikus tüneteket észlelnek (rossz közérzet, izomfájdalom, láz körülbelül 3 napon át). További jellemző tünet felnőtteknél az ízületi fájdalom.
A lepkehimlő tünetcsoport iskolás korban a leggyakoribb
Típusos esetben egy rövid bevezető szakaszt követően 2-5 nap múlva jelenik meg először az arcon mindkét orcán a bőrpír, mely a száj körüli területen nem látható. Néhány nap múlva a törzsön és a végtagokon is látható lesz a rácsos rajzolatú, néha viszkető kiütés. Ez napra, hőre, stresszre, testmozgásra kifejezettebb lehet, majd újra halványodik, és egy-két hét alatt magától elmúlik. Nem típusos formában a fertőzés lehet tünetmentes, járhat csak enyhe, nem jellemző vírusos tünetekkel, csak arcpírral vagy csak kiütéssel is.
Tünetek gyermekkorban
- láz,
- hányinger,
- fejfájás,
- orrfolyás,
- arculcsapásra emlékeztető vörösség a két arcfélen,
- csipkeszerű kiütés, mely a törzs felől terjed a végtagok felé,
- sápadtság (vérszegénység jeleként).
Tünetek felnőttkorban
- napokig vagy hetekig tartó ízületi fájdalom, mely a nagy ízületeket érinti;
- nem jellemző az arculcsapásra emlékeztető vörösség.
Ritka esetekben a betegség súlyosabb formában is megjelenhet, például idegrendszeri tünetek, vérképzési zavar – bár ez utóbbi főleg a vérképzési alapbetegségben szenvedőkben okoz gondot. A betegség a várandósság első harmadában – ha az édesanya még nem esett át életében a fertőzésen – komoly kockázatot jelenthet a magzatra nézve. A fertőzés lezajlása általában életre szóló védettséget ad.
A betegség kezelése
Tünetmentes, vagy enyhe lefolyás esetében nincs szükség célzott kezelésre. A teljes gyógyulásig ágynyugalom, és a panaszoktól függően tüneti kezelés ajánlott. A fájdalom- és lázcsillapítás érdekében paracetamol vagy ibuprofen tartalmú készítmény szedése jelenthet megoldást. Szövődményes esetekben kórházi kezelés válhat szükségessé.
A diagnózis jellegzetes esetekben a klinikai vizsgálaton alapszik és nem igényel laborvizsgálatot vagy más tesztet. Kérdéses esetben szerológiai vagy PCR vizsgálattal lehet a fertőzés tényét megerősíteni, ha ez valamilyen különleges okból – például várandósság során észlelt magzati eltérés – szükséges lenne.
A betegség, más enyhe vírusfertőzéshez hasonlóan magától gyógyul, csak a tüneteket kell kezelni. Ez általánosságban a viszketésre adott antihisztamint, esetleg ízületi fájdalom esetén fájdalomcsillapító adását jelenti.
Hogyan lehet megelőzni?
A betegség cseppfertőzéssel terjed, így a megelőzésben főleg a kézmosásnak és a maszknak van szerepe. A fertőzéstől az immunhiányos betegeket és a várandósokat kell megvédeni. Mivel az ép immunitású gyermekekre a betegség nem veszélyes, valamint a beteg a kiütéses stádiumban már nem fertőz, a kiütéses gyermek közösségbe mehet, elkülönítés nem szükséges.
Forrás: EgészségKalauz
Nyitókép: apollohospitals.com