Okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot?

Szerző: | 2020.10.07., 16:45 | Egészség

Illusztráció

A maszk sokak számára bosszúságot okoz. Néhányan arra panaszkodnak, hogy nem kapnak benne levegőt. De vajon okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot?

A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk addig, amíg problémamentes. Azonban, ha a levegővétel akadályoztatva van, légszomj lép fel, amelyet kellemetlen, fulladásszerű állapot jellemez. Bár az esetek számottevő többségében a COVID-19 enyhébb lefolyású, a koronavírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást is kiválthat. A légszomjról és a maszkviselésről, illetve ezek feltételezett kapcsolatáról prof. Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa mondja el a legfontosabb tudnivalókat.

Durva tévhit kelt szárnyra

Az orrot és a szájat is fedő maszk sokak számára bosszúságot okoz, és néhányan arra is panaszkodnak, hogy nem kapnak benne rendesen levegőt. Az viszont egyértelműen tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idézne elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos végig maszkot visel, és a beavatkozás teljes ideje alatt erősen koncentrálnia kell. De a símaszkot használó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit.

Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat pedig folyamatos oxigénellenőrzés alatt kimutatta, hogy a maszkot viselő futó sem kerül oxigénhiányos állapotba. Kijelenthető tehát, hogy a koronavírus elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze – a maszk – nem idéz elő oxigénhiányt, viselésével azonban megakadályozhatjuk a fertőzés terjedését. Ráadásul a légúti allergének belélegzésétől, valamint a munkavégzés során keletkezett, vagy a városi levegőben található káros anyagok szervezetbe jutásától is megvéd minket.

A légzőrendszer betegségei

Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt, a légzés nehezítettsége esetén azonban ez a szám emelkedik. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak és a körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik, a légzőizomzat pedig fokozott működésbe kezd. Eleinte a légszomj csak terheléskor lép fel, később viszont a tünetek már nyugalomban is jelentkezhetnek. Számos betegség okozhat nehézlégzést, a pontos kiváltó ok megállapítása gyakran többszakmás összefogást igényel.

A légszomj kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése már önmagában is a nehézlégzés megszűnését eredményezheti, de egyes esetekben – például a koronavírus-fertőzésnél – még az adott betegségből való felépülés után is megmaradhat a légzési nehézség. Ilyenkor tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigén maszkon vagy orrszondán keresztüli bevitele, amely átsegítheti a beteget az akut fázison, krónikus állapotoknál pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.

Forrás: HáziPatika.com (https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/okozhat-e_a_maszk_oxigenhianyos_allapotot/20201006143929)

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

На військовій частині громадського кладовища м. Берегово та залізничній станції міста вшановували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року 9 жовтня. Спочатку гості зібралися на громадському кладовищі та поклали вінки на честь жертв. Після цього захід, в організації ГО “Про Культура Субкарпатика”продовжили на залізничній станції. Матяш Сіладі, генеральний консул Консульства Угорщини в...

Pin It on Pinterest

Share This