Okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot?

Szerző: | 2020.10.07., 16:45 | Egészség

Illusztráció

A maszk sokak számára bosszúságot okoz. Néhányan arra panaszkodnak, hogy nem kapnak benne levegőt. De vajon okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot?

A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk addig, amíg problémamentes. Azonban, ha a levegővétel akadályoztatva van, légszomj lép fel, amelyet kellemetlen, fulladásszerű állapot jellemez. Bár az esetek számottevő többségében a COVID-19 enyhébb lefolyású, a koronavírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást is kiválthat. A légszomjról és a maszkviselésről, illetve ezek feltételezett kapcsolatáról prof. Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa mondja el a legfontosabb tudnivalókat.

Durva tévhit kelt szárnyra

Az orrot és a szájat is fedő maszk sokak számára bosszúságot okoz, és néhányan arra is panaszkodnak, hogy nem kapnak benne rendesen levegőt. Az viszont egyértelműen tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idézne elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos végig maszkot visel, és a beavatkozás teljes ideje alatt erősen koncentrálnia kell. De a símaszkot használó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit.

Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat pedig folyamatos oxigénellenőrzés alatt kimutatta, hogy a maszkot viselő futó sem kerül oxigénhiányos állapotba. Kijelenthető tehát, hogy a koronavírus elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze – a maszk – nem idéz elő oxigénhiányt, viselésével azonban megakadályozhatjuk a fertőzés terjedését. Ráadásul a légúti allergének belélegzésétől, valamint a munkavégzés során keletkezett, vagy a városi levegőben található káros anyagok szervezetbe jutásától is megvéd minket.

A légzőrendszer betegségei

Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt, a légzés nehezítettsége esetén azonban ez a szám emelkedik. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak és a körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik, a légzőizomzat pedig fokozott működésbe kezd. Eleinte a légszomj csak terheléskor lép fel, később viszont a tünetek már nyugalomban is jelentkezhetnek. Számos betegség okozhat nehézlégzést, a pontos kiváltó ok megállapítása gyakran többszakmás összefogást igényel.

A légszomj kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése már önmagában is a nehézlégzés megszűnését eredményezheti, de egyes esetekben – például a koronavírus-fertőzésnél – még az adott betegségből való felépülés után is megmaradhat a légzési nehézség. Ilyenkor tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigén maszkon vagy orrszondán keresztüli bevitele, amely átsegítheti a beteget az akut fázison, krónikus állapotoknál pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.

Forrás: HáziPatika.com (https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/okozhat-e_a_maszk_oxigenhianyos_allapotot/20201006143929)

Pin It on Pinterest

Share This