Pénz, szerelem, szerencse – babonák a sikeres új évhez

Pénzre, szerencsére, szerelemre vágynak az emberek, amit különböző hagyományok és babonák betartásával igyekeznek megteremteni maguknak az új esztendőre.

A szilveszteri babonák túlnyomó része a szerencse, a pénz, az egészség és a szerelem „varázslása” körül forog. Sok babonában nem hiszünk, mégis több szokássá, hagyománnyá vált. Például nem mindegy, hogy az óév utolsó és az új év első napján mit eszünk.

„Máig él az a hagyomány, hogy a szárnyas kikaparja vagy elrepíti, míg a disznó előtúrja a szerencsét, ezért szilveszterkor általában malachúst esznek az emberek. Megfigyelhető, hogy sok esetben a baromfisok ebben az időszakban ki sem nyitnak a piacon” – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a hirado.hu-nak.

Hozzátette: hagyomány, hogy lencséből, babból készült ételeket is esznek ilyenkor, mert a szemes termények fogyasztása pénzt hoz a házhoz. A babonák alapján a nagyobb kiszerelésekre is szükség van a jólét bebiztosításához, ezért régen egész kalácsokat tettek ki az asztalra, hogy a következő évben mindig legyen étele a családnak.

A mai napig fennmaradt az a hagyomány, hogy újévkor zajt kell csapni. Régen ostorral és kolomppal zajongtak szilveszterkor, míg napjainkban a trombiták, kürtök, dudák és a tűzijátékok szolgálnak erre a célra. A néprajzkutató szerint ennek a hagyománynak az az alapja, hogy a gonosz, rossz hatalmakat elűzzék.

„Vidéken például a pásztorok úgy gondolták, ha az állatok az általuk csapott zajra felébrednek az istállóban és a másik oldalukra fordulnak, akkor egész évben egészségesek lesznek” – mondta Tátrai Zsuzsanna.

Az ősi elemek közül a víztől és a tűztől is sok helyen várták a jó szerencsét. „Újévkor a romániai Kalotaszegen tüzes kereszteket eregettek le a hegyről, míg Magyarországon egyes régiókban friss vizet mernek, és úgynevezett szótlan vizet visznek. Ez azt jelenti, hogy a víz szállításánál nem szabad beszélni. Ebben a vízben fürödtek, és ebből ittak” – fogalmazott.

A néprajzkutató elárulta: szilveszterkor az általános szerencsehozók, mint a négylevelű lóhere vagy a patkó szintén nagy népszerűségnek örvendenek. Utóbbiból különösen azt tartják nagy becsben, ami véletlenül esett le a ló lábáról. Ennek az elhelyezésénél gondosan odafigyelnek, úgy teszik a bejárati ajtó küszöbére, hogy befelé hozza a szerencsét.

„A kimondott szó varázsereje is nagyon fontos. Manapság már inkább e-mailben és sms-ben kommunikálnak az emberek, régen pedig levélben tették, de az új év első napján ettől függetlenül mindig házról házra jártak és köszöntötték az újesztendőt” – mondta Tátrai Zsuzsanna.

Nem mindegy azonban, hogy ki érkezik először a bejárati ajtóhoz.

A népi hiedelmek szerint január elsején az hoz szerencsét, ha először férfi jön a házhoz. Ezt használták ki a postások és kéményseprők, akik a köszöntésért cserébe jutalmat kaptak. Utóbbi szakma képviselőinek megjelenése egyébként egyes babonák szerint dupla szerencsét jelent, mivel korommal dolgoznak, ami szintén apró szemcsékből áll.

Az új év kezdete a házassági és szerelmi jóslásra is alkalmat adott, amit a párra vágyó hajadon lányok előszeretettel ki is használtak. Többféle módszerrel is megpróbálták előre jelezni, hogy ki, mikor megy majd férjhez.

Egyes helyeken megolvasztott ólmot cseppentettek hideg vízbe, ami így egy alakot vett fel. Abból az alakból jósolták meg, hogy a lány jövendőbelijének mi lesz a foglalkozása – magyarázta Tátrai Zsuzsanna.

Az ételeket is felhasználták jósláshoz: sok helyen olyan gombócokat főztek, melyekbe férfineveket rejtettek. Az első, a víz felszínére érő gombóc tartalmazta a jövendőbeli nevét. Máshol a szilveszteri kocsonyát tették ki az udvarra éjszaka, és annak jövendölték, hogy elsőként megy férjhez, akinek előbb vitte el a csontját a kutya.

Szintén népszerű volt a disznórúgás, úgy tartották ugyanis, hogy ahányat röfög, annyi év múlva fog elkelni a lány, aki megrúgta.

A boldogságot hozó jövendölések mellett sötétebb jóslatok is születtek, például a halálról. „Egyes háztartásokban libatollat tűztek a pogácsákba, majd mindenki választott egyet. Úgy vélték, hogy az, akinek a tolla sütés közben megperzselődött, a következő évben meg fog halni” – mondta Tátrai Zsuzsanna, aki hozzátette, hogy más szokatlan hagyományról is hallott: van, aki feláll egy székre, és egy marék pénzzel pontban éjfélkor ugrik az új esztendőbe.

„Az év első napja meghatározásának hosszú története van. Az ókorban márciusban kezdődött az új év, míg a középkorban december 25-től számították az évkezdetet, amiért az újév elnevezése sokáig kiskarácsony volt” – mondta a néprajzkutató.

Az első nap tevékenységei megalapozzák a z egész év szerencséjét, ezért az emberek régen nagyon korán keltek, és újév hajnalán friss vízben mosdottak, hogy egész évben frissek legyenek.

Az év első napjának a babona szerint tartalmasan kell telni, hiszen amit akkor csinálunk, az lesz jellemző az egész évünkre. Január 1-jén is vannak azonban olyan tevékenységek, melyeket kerülni kell.

„Általában tiltott a munka és mindenféle tevékenység, ami kiviszi a szerencsét a házból. Sem kölcsönadni, sem pedig szemetet kivinni nem szabad” – mondta Tátrai Zsuzsanna.