Csernobili atomerőmű

Az ukrán erők visszavették a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty települést

Az ukrán csapatok visszafoglalták vasárnap a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty települést és az ukrán-fehérorosz határ egy szakaszát – írja az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán légideszant-parancsnokságra hivatkozva.

Pripjaty az a város, ahol a csernobili atomerőmű személyzete lakott a létesítményben 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófáig, a település azóta lakatlan. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az orosz erők csütörtökön kezdtek el kivonulni a csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zónából.

Az üzemen kívüli nukleáris létestményt és egy mellette lévő szállodát kifosztottak, még a vízforralókat és az elektromos csatlakozókat is elvitték – közölte a hírportál. Az atomerőművet szombaton vették vissza az ukrán erők, és kitűzték rá az ukrán zászlót.

Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója fényképes bizonyítékokat mutatott be a Telegram üzenetküldő portálon az orosz katonák Kijev térségében elkövetett atrocitásairól, és kemény szavakkal bírálta azokat az európai országokat, amelyek szerinte nem mernek határozottan szembeszállni Oroszországgal.

„Európai partnereink szerint a lényeg, hogy ne provokáljuk az oroszokat, hogy ne legyen harmadik világháború, az oroszok ne sértődjenek meg és ne használják…. Mit ne használjanak? Rakétákat, légibombákat, tankokat? Nem mészároltak le civileket, nem bombáztak lakott területeket, nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket, mint a koncentrációs táborokban? Mit nem használtak még?” – tette fel a kérdést a tisztségviselő.

Podoljak rámutatott arra, hogy „leírhatatlan borzalmakat” követtek el az orosz erők a Kijev környéki teleüléseken: Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben. Kiemelte, hogy „békés ukrán polgárok százait és ezreit mészárolták le különös kegyetlenséggel”. Podoljak a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárláshoz hasonlította a történteket.

Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren határozottabb fellépésre szólította fel a Nyugatot, kevesellve az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat. Sürgette Ukrajna partnereit, hogy vessenek ki teljes embargót az orosz energiahordozókra és árukra.

Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.

Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászbombázó repülőgépet a kelet-országrészben lévő Harkiv megye fölött.

Az ukrán vezérkar vasárnap déli helyzetjelentésében egyebek mellett azt írta, hogy az orosz erők a háború 39. napján is változatlanul rakéta- és légicsapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára, és nem hagynak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék egészének ellenőrzésére tett kísérletekkel. A jelentés szerint a harci tevékenység jelenleg főként ezekre a régiókra összpontosul.

Az északkeleti Szumi megyéből azonban megindult az orosz csapatok kivonulása Oroszország irányába. A keleti országrészben Harkiv városát továbbra is blokád alatt tartja az orosz hadsereg, továbbá nagy erőket összpontosítanak a régióban fekvő Izjum elleni támadó műveletekre, a déli Mikolajiv megyében pedig Olekszandrivka településnél folynak heves harcok.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba, az ukrán erők megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 644 harckocsit, 1830 páncélozott harcjárművet, 325 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 105 rakéta-sorozatvetőt.

Forrás: mti.hu

Nyitókép: golos.ua

Kapcsolódó:

Dmitro Kuleba a szankciók szigorítását követeli az orosz túlkapások miatt

Elítélte az oroszok által elkövetett túlkapásokat az Európai Tanács elnöke