Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését
Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.
Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.
A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet – erősítette meg az ukrán elnök. „Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik – de nem egyetlen – elemévé válhatna.
Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta: Ukrajnában jelenleg 600 ezer orosz katona harcol, ezzel szemben az ukrán hadseregnek 880 ezer tagja van, akik viszont az orosz egységektől eltérően nem csak a harcok övezetében vannak jelen, feladatuk az egész országterület védelme is.
„Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg” – jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is
– húzta alá.
Donald Tusk kijelentette: amennyiben e témában „minden Donald a világon” ugyanolyan véleményen lenne, mint ő maga, „a forgatókönyv bizonyára egyszerűbb lenne„.
A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy „stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust” biztosítsanak Ukrajnának – magyarázta Tusk.
Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.
Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.
A lengyel kormányfő áttörésnek nevezte, hogy az ukrán és a lengyel fél „értik egymást a témában, és normális nyelven kezdenek el róla beszélni„.
Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.
Zelenszkij „nagy előrelépésnek” nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.
Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is. „Megalapozottan aggasztónak” nevezte azokat az értesüléseket, melyek szerint Oroszország terrortámadásokat tervezett légitársaságok ellen „nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is„. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Forrás: MTI