2014. április 2., csütörtök
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Áron – héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A kötés, ha egy szeme leszalad, egészen felbomlik. Hogy emlékeztet a bizalomra!”
Osvát Ernő
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932945-a41d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Corvin János, Korvin, hunyadi gróf és liptói herceg (Buda, 1473. április 2. – 1504. október 12.) Mátyás király és Edelpeck Borbála bécsi polgárleány fia. Mátyás király neki ajándékozta Munkácsot és a munkácsi birtokot. 1493. február 7-én Corvin János Munkácson kelt rendeletében megerősítette a város szabadságjogait. 1494. augusztus 18-án Naményban kelt oklevelében mint Szlavónia, Opavia és Liktovia hercege megengedte, hogy a sertések után járó tizenötödöt Munkács pénzben fizethesse, ami minden hízó után 4 dinárt jelentett.
1496-ban Corvin János feleségül vette Frangepán Bernát és Aragóniai Katalin lányát, Beatrixot. Feltehetően tőlük kerültek Galeotto Marcio Mátyás király tetteit megörökítő írása, több Mátyás királyról szóló mű és Janus Pannonius költeményei Perényi Gáborné Frangepán Katalinhoz a királyházi Nyalábvárba.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Puskás Ferenc, az „Aranycsapat” kapitánya ezen a napon született 1927-ben. „Öcsi” az 1956-os forradalom után külföldön maradt, s a Real Madrid játékosaként világhírnévre tett szert. Világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bajnok, Világ-, Európa- és spanyol válogatott, többszörös gólkirály és sikeres edző volt. A rendszerváltás után hazatért, súlyos betegsége évekig kórházi ágyhoz kötötte, haláláról az egész világon megemlékeztek, a budapesti stadion az ő nevét viseli, a nemzet halottját tízezrek kísérték végső nyughelyére, a Szent István Bazilikába.
Felavatják a 2. metró első, Örs vezér tere – Deák tér közötti szakaszát (1970).
Megjelent az első magyarországi politikai néplap, a Munkások Újsága (1848).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72945-a41d”][vc_column_text]A FÉLELEM LEGYŐZHETŐ!
„Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4)
Félelem miatt bujkálsz ma valaki elől? Talán a főnököd elől? Vagy a házastársad elől? Esetleg az akaratos gyermeked elől? Vagy a zsémbes munkatársad elől? Amikor Isten azt kérdezte Ádámtól: „Hol vagy?”, ő így felelt: „Elrejtőztem… mert féltem…” (1Mózes 3:9-10 NLT). Azóta is bujkálunk a dolgok elől. Elbújunk erőltetett mosolyok mögé, melyeket egyébként utálunk. Vagy ami még rosszabb: elbújunk olyan dolgok mögé, amikben hiszünk ugyan, de hitünket nem fejezzük ki, mert félünk, hogy vajon mit gondolnának vagy mondanának az emberek. Próbáljuk elkerülni a konfrontáció fájdalmát, igyekszünk megspórolni az érzelmi energia befektetést, ami az azt követő „romeltakarításhoz” kellene. Talán rövid távon könnyebbnek tűnik, hogy úgy viselkedjünk, mintha a dolgok nem zavarnának, vagy úgy tegyünk, mintha egyetértenénk, mikor a valóságban teljesen más a véleményünk. Hosszó távon azonban nem működik, mert a békesség több, mint a viták hiánya. Amikor azért maradunk csendben, hogy elkerüljük a konfrontációt. Akkor végül valami sokkal fontosabbat hagyunk ki: a kapcsolatokat. Például, ha azért nem mondjuk ki a véleményünket a munkahelyen, mert attól félünk, nehogy túl nagy hullámokat keltsünk, akkor végül tele leszünk nehezteléssel, elidegenedünk munkatársainktól, és talán annak a lehetőségét is elvesztjük, hogy jobbá tegyük a dolgokat. Amikor a házastársunkkal való konfrontációtól félünk (amit egyébként szeretettel kell tennünk, nem haraggal), érzelmileg eltávolodunk egymástól. Ha nem merünk hitünkről vallást tenni, mert félünk, hogy kinevetnek, akkor elveszítjük annak lehetőségét, hogy reményt adjunk valakinek, akinek igazán szüksége van rá. Rajta hát. Mondd ki: „Ha félek is, benned bízom!” Nézz szembe félelmeiddel, hagyj fel a bujkálással, és kezdj el élni!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22945-a41d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Paolai Szent Ferenc remete
1416-ban született a calabriai Paola közelében. 15 éves korában kapta az indítást a remetei életre, és kemény önsanyargatással, buzgó imával mélyült benne az életszentség. Már 19 éves korában sokan csatlakoztak hozzá. 1452-ben hozzákezdtek a templom és a kolostor építéséhez. 1474-ben „Assisi Szent Ferenc remetéi” néven IV. Sixtus pápa megerősítette a „minimiták” rendjét. A Rend a legszigorúbb böjtben, a betegek és rászorulók szolgálatára rendelte magát. A rendalapító, Paolai Szent Ferenc munkáját igen sok csoda kísérte. Franciaországban halt meg 1507 Nagypéntekén. X. Leo pápa avatta szentté.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]