2014. december 12., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Gabriella – héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A divat kegyetlen úr, utadba áll, hogy ne tudd meglátni az örök értékűt.”

Pierre Auguste Renoir

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939f7c-fffd”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Baranyai Zoltán (Nagyszőlős, 1888. december 12. – Notre-Dame, USA, 1948.). Irodalomtörténész, diplomata, jogi író. A nagyszőlősi polgári iskola igazgatójának a fia. 1911-től Budapesten középiskolai tanár. Kapcsolatba került Ady Endrével. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, előbb Bernben a magyar követségen, majd Genfben a Népszövetség mellett működő magyar titkárságon. Ő támogatta Bartók Béla svájci útját. 1926-ban a szegedi egyetem irodalomtörténet-tanára. 1936-ban a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot.  1946-ban a párizsi békekonferencia fő delegátusa. 1947-től az USA-ban, az indianiai egyetemen tanított. Francia irodalomtörténeti munkája mellett kisebbségi joggal is foglalkozott. Cikkei főként a Magyar Szemlében jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Meghalt Antall József történész, (1993) a kommunista rendszer bukása utáni első magyar miniszterelnök, az orvostudományi Múzeum főigazgatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79f7c-fffd”][vc_column_text] 

MENNYIRE ISMERED AZ URAT?

 

„…a te arcod keresem, Uram!” (Zsoltárok 27:8 NKJV)

 

A színdarab végén a főszerepet játszó színész a nézőket azzal bűvölte el, hogy ráadásként a 23. zsoltárt mondta el. A nézőtér óriási tapsban tört ki. A színész észrevette, hogy a teremben ott van a régi lelkésze is, ezért megkérte, hogy ő is mondjon valamit. Meglepetésünkre a lelkész is a 23. zsoltárt mondta el. Amikor befejezte, hatalmas csend támadt. A nézők könnyeiket törölgették. Ekkor a színész odaállt az idős lelkész mellé, és ezt mondta: „Hölgyeim és uraim, íme, a különbség: én ismerem a 23. zsoltárt, de ő nem ismeri a pásztort!” Dr. Alexander Maclaren a híres skót prédikátor minden ismeretét ezzel a szokásával szerezte: minden nap egy órát egyedül töltött Istennel. Maclaren egy karosszékben ült Bibliájával a térdén. Néha elolvasott belőle egy szakaszt, de legtöbbször csak ült ott, kezébe temetett arccal. Az alatt az óra alatt nem úgy olvasta a Bibliát, mint egy tanuló, vagy tanulmányozva, mint aki prédikációra készül. Egy segédlelkész így fogalmazott: „Úgy olvasta, mint ahogy egy gyermek olvasná a távol lévő apjától kapott levelet, vagy ahogyan a távol lévő kedvestől érkező szerelmes szavakat inná a szíved.” Mennyire ismered az Urat? Mennyire akarod megismerni? A válasz nem abban van, amit mondasz, hanem abban, amit teszel. Amire igazán vágysz, amit gyakorolsz. A zsoltáros azt mondta: „Ha ezt mondod: keressétek arcomat, szívem így válaszol: a te arcodat keresem, Uram!” (Zsoltárok

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29f7c-fffd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text] Guadalupei Szűz Mária

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.

Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén aTepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén,Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagyLupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csakdecember 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott, egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó,1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]