2014. november 11., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Márton – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Csak úgy élni a vakvilágba nem érdemes, az a fontos, hogy az ember életének útja jósággal legyen kikövezve.”

Grigorij Fedoszejev

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c17a-52c2″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

MÁRTON NAPJA

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette abélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.). Testőrtiszt, az 1848-49-es szabadságharc ezredese, politikus, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti líceumban, a jogot Eperjesen végezte. Tanulmányai befejezése után egy évig az apja mellett gyakornokoskodott, aki megyei főjegyző volt.  Itt Máramaros megye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. 1840-ben lett testőr, itt ismerkedett meg Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1841-43 között kéziratos lapot adott ki Remény címmel. 1848-ban kilépett a testőrségből, letette az ügyvédi vizsgát és Máramarosszigeten irodát nyitott. 1848-ban ő szervezte meg a szigeti nemzetőrséget, amelynek századosa lett. Amikor a magyar kormány elrendelte a honvédhadsereg felállítását, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok megszervezésével bízta meg, majd felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokává. Csapatával csatlakozott Katona Mihály erdélyi hadtestéhez, s átvette a büdfalvi és a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot. 1849 februárjában Rapaics alezredes megbízásából megalakította a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után egy ideig otthon rejtőzködött, majd Württenbergbe menekült. Az 50-es évek végén kegyelmet kapott, hazatért és ügyvédi irodát nyitott. 1860-ban másodalispán lett. 1861-ben a técsői kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. 31 évig képviselte a kerületet. A máramaros-ugocsai református egyház tiszteletbeli gondnoka, törvényhatósági és városi képviselő, a múzeumegylet elnöke, a máramarosi honvédegyesület és a máramarosszigeti líceum felügyelője volt. 1865-ben megalapította a Máramaros című politikai hetilapot, amelynek rövid ideig szerkesztője is volt, több éven keresztül írta a vezércikkeit. Cikkeket írt Máramarosról a Magyar Sajtóba.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Csikós Rózsi (1917) az Operettszínházban, főleg szubrett szerepekben aratott sikert.

Katona József drámaíró születése (1791). Nagyszabású történelmi tragédiája, fő műve a Bánk bán, melynek hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok.

Horthy Miklós megalapítja aCorvin-kitüntetést a tudomány, az irodalom és a művészetek fellendítésének elismeréséért (1930).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c17a-52c2″][vc_column_text]AMIT NEHÉZ IDŐKBEN TANULHATUNK

„De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot” (Róma 5:3)

Mindannyian szeretnénk megkapni az „élet koronáját”, amit az Úrmegígért (ld. Jakab 1:12) – de nem akarjuk a gondokat és megpróbáltatásokat, amelyek fejlesztik az erőnket és jellemünket (ld. Róma 5:3-4). Enélkül azonban nem megy. Nézzük meg, mit tanulhatunk a nehéz időkben: 1) Örömöt. „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésbe estek, tudván, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez” (Jakab 1:2-3). Amikor átmész Isten tesztjén, akkor ő betölt örömével. Tehát húzz ki imádságaidból néhány panaszkodást, és tegyél a helyükbe pár halleluját! Ne feledd, a fájdalom elkerülhetetlen – a gyötrődés választható! 2) Növekedést. A zsoltáros ezt írta: „… szorultságomban tág tért adtál nékem…” (Zsoltárok 4:1 Károli). A legtöbb dolgot, amit jól tudunk, nehézségek árán tanultuk meg. A legnagyobb fejlődés mindig a legnagyobb fájdalom eredménye, ezért nem ment ki minket belőle Isten, hanem megerősít bennünk. 3) Megvilágosodást. A Biblia azt mondja: „Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre…” (Zsoltárok 112:4). Nem vesszük észre, milyen keveset tudunk, amíg át nem kell mennünk az élet sötét helyein – és Isten gyújt nekünk világosságot! 4) Kitartást. Jakab azt írja: „Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket…” (Jakab 5:7-8). Az évszakokat nem tudjuk megrövidíteni, sem az aratást siettetni – légy tehát türelmes! Közben pedig figyelj! Amíg te várakozol, Isten dolgozik. Bruce Wikinson mondja: „A hit tesztjei a megpróbáltatások és a nehézségek, melyek arra hívnak, hogy valami nagyon értékeset átadj Istennek, akkor is, ha minden jogod megvan arra, hogy megtartsd azt magadnak.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c17a-52c2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Márton püspök

Márton Pannóniában, Sabáriában született, püspökként a papság műveltségét emelte, a szegényeknek gondját viselte. A jó pásztort, Jézust utánozva tette kötelességét. Szeretnénk mi is napról napra megtenni kötelességünket, észrevenni a rászorulót, és elvezetni a ránk bízottakat Krisztushoz.
Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]