2014. október 24., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Salamon – héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, az egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős. Össze kell tehát kapcsolni az igazságot az erővel, ezért vagy az igazságot kell erőssé, vagy az erőset igazságossá tenni.”

Blaise Pascal

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f242-32f7″][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A párizsi II. olimpián, a győztes diszkoszvető Bauer Zoltán tiszteletére tévedésből az osztrák himnuszt játszották. A karmester megköszönte a figyelmeztetést, de másodszorra is – jóhiszeműen – a Gotterhaltét kezdték el. Egy magyar sportlap javasolta, hogy „a német nevű fiúk magyarosítsák nevüket”. (1990)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f242-32f7″][vc_column_text]IMÁDSÁGBAN SZEMBENÉZNI LEGNAGYOBB FÉLELMEIDDEL

„Atyám… vedd el tőlem ezt a poharat…” (Márk 14:36)

Legközelebb, amikor az úrvacsorai borból iszol a gyülekezetben, állj meg, és gondolj vissza arra, milyen poharat kellett Jézusnak kiinnia a Gecsemáné kertben a keresztre feszítése előtti éjszakán. Te azért ihatsz nyugodtan a kehelyből, mert ő kiitta akkor azt a poharat haláltusája közben. Halála előtti éjszakán így imádkozott: „Szomorú az én lelkem mindhalálig… Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te” (Márk 14:34,36). Figyeld meg ezeket a szavakat: „szomorú az én lelkem mindhalálig” – ha azt gondolod, hogy a bűnöd nem nagy ügy. Ezek a szavak talán majd segítenek, hogy belátásra juss. Krisztus kiitta Isten haragjának poharát, hogy te ihass Isten kegyelmének poharából. Bár ő bűntelen volt, mégis megízlelte a legkifinomultabb és a legundorítóbb bűnös bűnét egyaránt. Azelőtt soha nem érezte Isten haragját, nem érdekelte ki. Sohasem tapasztalta, milyen Atyjától elválasztva lenni, ők ketten már az idők kezdete előtt egyek voltak. Soha nem ismerte a fizikai halált, hiszen halhatatlan lény volt. Mégis, néhány órán belül Isten szabadjára engedte bűnt gyűlölő haragját tökéletesen bűntelen Fiára. Emberként pedig Jézus félt. Halálosan félt. Amit ő tett félelmével, megmutatja, hogy mit kell tennünk nekünk a miénkkel. Őszintén és kitartóan imádkozott. Azt mondta tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozott” (Máté 26:36). A legnagyobb félelemmel őszinte imádságban nézett szembe, és győzedelmeskedett- Imádság által te is legyőzheted félelmeidet.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f242-32f7″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Claret Szent Antal Mária püspök

Kitűnő szónok volt, aszketikus könyveket írt. A saját rendje mellett nagy gondot fordított azokra a mozgalmakra, ahol a világiak apostolkodtak. 1950-ben avatta szentté XII. Piusz pápa.
Spanyolországban (Katalóniában), a Barcelona közelében található Sallentben született, 1807. december 23-án. Gyermekkorától pap szeretett volna lenni, ezért sokat imádkozott.
Apja szövő üzemében kellett dolgoznia, tehetséges volt, egy szövöde igazgatója lehetett volna. Nem fogadta el a lehetőséget, 1835-ben pappá szentelték. Mivel hazájában pap-többlet volt, Rómába ment, szolgálatait felajánlani. Egy jezsuita lelkigyakorlat hatására jelentkezett a rendbe, azonban reumatikus lábfájdalmai miatt noviciátusa megszakadt.
Visszaküldték Spanyolországba. Itt polgárháború dúlt, nagyhatású beszédei miatt üldözték a politikai pártok, de a nép csodálattal hallgatta beszédeit. 1843-tól Katalóniában sok éven keresztül prédikált a népnek. Sokat gyóntatott, mondják róla, hogy megérezte, ki él körülötte súlyos bűnben. Az emberek szentnek tartották. Sok könyvet írt, sikere óriási volt.
Nem volt biztonságban hazájában, ezért püspöke a Kanári szigetekre küldte 1848-ban. Ott is folytatta eredményes munkáját. Egy év múlva hazatért és a vichi papi szemináriumban 1849-ben megalapította a claretinus missziós társaságot, Mária szeplőtlen Szívének missziós társaságát. 1850 és 1857 közt Kuba szigetének érseke lett akarata ellenére. Kubában is sok ellenfele volt, még merényletet is el kellett szenvednie. Az orvosok tehetetlenül álltak a súlyosan sérült főpap körül. Ő felgyógyult.
Váratlanul Madridba hívták, a spanyol királynő és lánya gyóntatója és tanácsadója lett. Az udvar élete is megváltozott tevékenysége nyomán, de a királyi család házassága is rendeződött. 1868-ban a spanyolországi forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment, visszavonultan a fontfroide-i ciszter apátságban halt meg 1870. október 24-én.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]