2014. október 3., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Helga – germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az ember egyik legfontosabb képessége s egyben, sajnos, a legritkább is: várni tudni. Türelemmel várni egy levélre, egy találkozásra, egy jó kapcsolatra, az enyhülést hozó holnapra. A telt szív nyitott kapujában bizalommal várakozni. Egészen addig várni, amíg reményünk kitart. Az ún. „birkatürelem” azonban már nem erény – hanem önleépítés. A mérték – ez a kulcsa mindennek.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932d58-9fe1″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3. ) Költő, Kossuth-díjas (1957), József Attila-díjas (1954). Diák korában vakációit az Ugocsa megyével szomszédos Tiszabecsen töltötte pap nagybátyjánál, akivel gyakran átrándult Bökényen keresztül Tiszaújlakra. Itteni emlékeit lírai emlékezésében, a Tücsökzenében örökítette meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Elhelyezték a paksi atomerőmű alapkövét (1975).

Boldoggá avatták IV. Károlyt (2004), az utolsó magyar királyt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72d58-9fe1″][vc_column_text]POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉS (1)

„De mindezekkel szemben diadalmaskodunk Krisztus által…” (Róma 8:37 NLT)

Mindannyian hallottunk már a poszttraumás stressz szindrómáról*, a tudósok azonban mostanában a poszttraumás növekedésről kezdenek beszélni. Az egyik felvetés arra utal, hogy a nehézségek növekedéshez vezethetnek. A másik gondolat, hogy a növekedés legnagyobb mértéke nem érhető el nehézségek nélkül. A viszontagságok azonban nem vezetnek automatikusan növekedéshez. A végeredmény nagyban függ attól, hogyan reagálunk a traumára. Ernest Hemingway írta: „Előbb vagy utóbb a világ mindenkit megtör, és a megtört emberek épp ott a legerősebbek, ahol megtörnek.” Ez néha igaz. Néha azonban az emberek leírnak gyönyörű dolgokat, és azt hiszik, hogy igazak – vagy remélik, hogy igazak – ezek a szép gondolatok mégsem segítenek. Hemingway is hordozott magában sérülést, ami végül az öngyilkossághoz vezetett, mert a fájdalma túl nagy volt ahhoz, hogy el tudja viselni. A másik oldalon ott van József, akit elárultak testvérei, akit hamisan vádoltak nemi erőszakkal, igazságtalanul börtönbe került – ő visszatekintve ezt mondta: „…Isten terve jóra fordította azt…” (1Mózes 50:20). A poszttraumás növekedés kulcsa az, hogy meglássuk mindenben Istent, közelebb kerüljünk hozzá, bízzunk benne, amikor nem értjük a helyzetet, és tudatában legyünk annak, hogy ő mindig a mi érdekünket tartja szem előtt. Isten elhívta Pált szolgálatra, és ezt mondta: „… meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért” (ApCsel 9:16). A nehéz idők azonban nem érték el, hogy Pál hite megkérdőjeleződjön, vagy kételkedjen Istenben, akit szolgál. A nehéz helyzetekre ezt mondta: „mindezekkel szemben diadalmaskodunk Krisztus által, aki szeret minket” (Róma 8:37 NLT).

* A tünetegyüttes olyan embereknél alakul ki, akik valamilyen komoly megrázkódtatást éltek át, vagy tanúi voltak annak. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták, de egy közeli barát vagy családtag halála, vagy súlyos betegsége, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is előidézhet hasonlót. Balesetek vagy terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]