2015. április 18., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Andrea – görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

Ilma – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Gárdonyi Géza

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a0ce-8d68″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lorántffy Zsuzsanna (?, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.). Zempléni és beregi nagybirtokos családból származott, 1616-tól I. Rákóczi György felesége volt. Sárospatak, a beregi és ungi Lorántffy-birtokok, valamint a szerednyei vár az ő hozományaként kerültek a Rákócziak birtokába. Bethlen Gábor halála után 1630-ban Rákóczi György lett az erdélyi fejedelem. A három gyermek nevelésével és a gazdasági ügyek nagy részével a fejedelemasszony foglalkozott. A család vagyonát tetemesen növelte példás gazdálkodásuk: birtokaikat gondosan összeírták, a fejedelem és a fejedelemasszony személyesen határozott a legkisebb falu terméséről is. Jelentősen fejlesztették munkácsi uradalmukat.

1644 novemberének végén a fejedelem kívánságára Lorántffy Zsuzsanna Munkácsra költözött. Mint mindegyik főbb vár mellett, a fejedelemasszony itt is szép kertet tartott. A rostélyzattal elkerített virágágyakban a ritka és drága külföldi növények mellett tulipánok, nárciszok nyíltak. A fejedelemasszony maga ápolta virágait.

Férje halála után 1648-tól Zsigmond fiával felváltva élt Sárospatakon és Munkácson. 1649-ben megerősítette a beregszászi iskola alapítványát. Az iskola tanárait és diákjait ekkor a malom vámjövedelmének egy része és a hídvám jövedelme illette, valamint a prédikátornak és az iskolamesternek a szőlőhegy tizedéből is járt 16 hordó bor. Megnövelte a munkácsi ref. egyház és iskola jövedelmét is.

1657-ben, amikor II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorlandó a lengyelek betörtek a vidékre, a fejedelemasszony a munkácsi várba menekült. Az ellenség elvonulása után megerősítette a várat. Gondosan vigyázta és fejlesztette a munkácsi várbirtokot, s élete végéig gondoskodott a református egyház és iskola ügyeiről is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Lázár Mária színész (1895) királynői megjelenésű, dekoratív külsejű, elegáns színésznő, szépasszony szerepekben aratta legnagyobb sikereit.

–          Németh László, az egyik legnagyobb magyar író ezen a napon született 1903-ban. Regényeket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket írt.Több művét színpadra vitték, illetve megfilmesítették (A két Bolyai, Galilei, Iszony, Égető Eszter, stb.)

–          Megnyitották az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. (1982)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a0ce-8d68″][vc_column_text]A TÉKOZLÓ FIÚ PÉLDÁZATA (1)

„Egy embernek volt két fia.” (Lukács 15:11)

A tékozló fiú példázatának igazi főszereplője az apa. Két fia volt. Az egyik lázadó, a másik vallásos. Ő azonban mindkettőt egyformán szerette. Soha nem mondott le róluk, hiszen a családjához tartoztak. Amíg a fiatalabb testvér távolt volt és bűnben leledzett, a bátyja otthon volt, és önigazultságban kéjelgett. Az egyik a Test bűneiben volt vétkes (ami szemmel látható), a másik a lélek bűneiben (ami első ránézésre nem feltűnő). A fiatalabb csak akkor ismerte fel, hogy az apja irányítása alatti élet a legbiztonságosabb és legnagyobb beteljesedést adó, miután már mindenét elvesztette. Az idősebb testvér pedig csak miután felismerte a különbséget a szabályok betartása és a szeretetkapcsolat között, akkor értette meg igazán apja szavait: „… mindenem a tied” (Lukács 15:31). Az egyik egy szánalmas szabálykövető volt, a másik egy szánalmas szabály-áthágó. (Te melyik vagy?) A probléma az volt, hogy egyik fiú sem ismerte apja szívét, mert mindketten saját magukkal voltak elfoglalva. Ez azonban megváltozott akkor, amikor felfedezték, hogy apjuk szereti őket minden gyarlóságuk ellenére is, és áldásokat tervez számukra. Értsd meg ezt: lehet, hogy eljársz templomba, olvasod a Bibliát, betartod a szabályokat – mégsem ismered igazán Istent, nem lesz horgonya életednek, ide-oda fogsz hánykolódni a körülmények, érzelmek és kísértések hullámain. Ám, ha tudod, hogy kinek a gyermeke vagy, akkor elkezded megérteni, ki vagy, mit kell tenned, és hol van a helyed.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]