2015. április 29., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Péter – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A szellemes visszavágás olyasvalami, ami huszonnégy órával később jut az ember eszébe.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bdd6-2b4e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi László, gróf (Zboró, 1633. április 29. – Nagyvárad, 1664. május 27.). Sáros vármegye főispánja, naplóíró.  Apja Rákóczi Pál országbíró, anyja Hetesi Pethe Anna, nagyapja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. Birtokai voltak a beregszászi járásban, háza Kaszonyban. Felesége a munkácsi uradalommal szomszédos gazdag szentmiklósi uradalmat vitte a házasságba.

Rákóczi László korán árvaságra jutott. Anyjával Bécsbe költözött, ott nevelkedett a császári udvarban. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1647-48-ban egy évet töltött a magyarországi végvárakban, majd a császári családdal Spanyolországba utazott. 1651-ben meglátogatta Zrínyi Miklóst Csáktornyán, s részt vett a török ellen Kostajnicánál vívott győztes ütközetben.  Ugyanebben az évben végleg hazatért Zboróra, s átvette Sáros vármegye irányítását. Nagynénje, Lorántffy Zsuzsanna ráíratta Munkácsot.

1655-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A fejedelem rokonaként s magánemberként aktív szerepet vállalt a lengyelországi hadjárat előkészítésében. Az 1657-es hadjárat idején udvara fontos központ volt, svéd, kozák követségeket fogadott, továbbította a híreket. 1658-ban II. Rákóczi György és a bécsi udvar között közvetített. A megyéjében kitört vallási viszályok és személyes ellentétek miatt Lorántffy Zsuzsanna kitagadta végrendeletéből.

1660-ban Várad török ostroma idején csapatokat gyűjtött, sürgette a város megsegítését. Az evangélikusok és a katolikusok közötti ellentétek lecsillapításán fáradozott. 1661-ben részt vett Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre való térésének előkészületeiben.

Öt éven keresztül, 1653-1658 között naplót vezetett, amiben nagy részletességgel jegyezte fel az eseményeket. Többször meglátogatta Munkácson Lorántffy Zsuzsannát, jó viszonyban volt az ungvári Homonnai Drugeth Györggyel, az ugocsai Perényi Gáborral, a huszti Rhédey Lászlóval és a vidék más neves személyiségével.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Fényes Adolf festő, a kritikai realizmus jelentős képviselője volt (1867)

–          A Hunnia Filmgyárban megindul a hangosfilm-gyártás (1931)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bdd6-2b4e”][vc_column_text]JÉZUS MEG TUD GYÓGYÍTANI

„Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: »Asszony, megszabadultál betegségedtől.«” (Lukács 13:12)

A Biblia azt mondja: „Egyszer valamelyik zsinagógában tanított szombaton. Íme, volt ott egy asszony, akiben betegsége lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: »Asszony, megszabadultál betegségedből.« És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagógai elöljáró azonban megharagudott, hogy szombaton gyógyított Jézus…” (Lukács 13:10-14). Három dologra érdemes odafigyelnünk ezzel az asszonnyal kapcsolatban: 1) Hosszan tartó problémája volt. Mindenki láthatta, mennyire beteg. Sok ember azonban, akik belül szenvednek: évek óta küzdenek nehéz helyzetekkel, fájdalmas kérdésekkel, melyek végül kihatnak megjelenésükre, viselkedésükre is. Figyelmesnek és együtt érzőnek kell lennünk velük. 2) Bármennyire próbált is, nem tudott felegyenesedni. Olyan terhet cipelt, melyet senki nem tudott róla levenni, csakis Jézus, nélküle sohasem vált volna szabaddá. Látsz hasonlóságot az ő élete és a magadé között? Fájdalmadat fáradhatatlan munkával, rossz kapcsolatokkal vagy hangulatmódosító szerekkel próbálod csillapítani? Annyira hozzászoktál már problémádhoz, hogy még akkor sem akarod elengedni, amikor lehetőséged lenne a szabadulásra, mert úgy érzed, ez ad biztonságot? Jézus megszabadít, ha hozzá fordulsz! 3) Jézus érintésére volt szüksége. A gyülekezet, ahová járt, nem tudott segíteni rajta. A zsinagóga vezetője még el is ítélte Jézust, amiért szombatnapon gyógyította meg az asszonyt. Félre a tehetetlen vallásossággal, amely nem ad válaszokat! Ma fordulj Jézushoz, aki a testi és a lelki sebeket egyaránt meggyógyítja.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bdd6-2b4e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sziénai Szent Katalin egyháztanító

1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. Nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és „Dialogus” című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]