2015. április 6., húsvéthétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Vilmos – latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

Bíborka – magyar eredetű; jelentése: bíbor[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A húsvét a legnagyobb mélységeket és legnagyobb magasságokat megélő ünnepünk.”

Jókai Anna

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939e71-1394″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM

Húsvéthétfő

A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

A locsolás jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket.

A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény, amihez tollcsévét erősítenek. Ebből engedik a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogja meg. Végül a viaszt letörlik, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölik a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolják a díszítményt. A díszítőmotívumok lehetnek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, sőt életképek, feliratok is.

Vannak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra sósavval rajzolnak mintát, vagy levelet kötnek a tojásra, ezután főzik meg a hagymahéjban, és a levél erezete adja a mintát. Ügyes kovácsmesterek ún. patkolt tojást is készítenek lágy fémdíszekkel. Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. A kereskedelem, az édesipar és a propaganda hatására ma már országszerte elterjedt a gyermekek húsvéti megajándékozása. Fészekbe „tojik” a nyuszi piros tojást, tojáscukrot, csokoládé nyuszikat. A fészket a gyerekek csinálják friss tavaszi fűből.

Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mátyás, I. (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1940. április 6.) Magyar király (1458-1490). Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia. Egy korabeli okirat tanúsága szerint a munkácsi vár és várbirtok uraként 1458-ban megerősítette a csernekhegyi kolostor tulajdonjogát Borhalom és Lauka falvakat illetően. 1467-ben a Moldva ellen folytatott hadjáratba személyesen vezette seregét Máramaroson keresztül. Katonái között több máramarosi is volt, akiknek vitézségét a király később adományokkal jutalmazta. A XV. század végéig Huszt vára is Mátyás királyé volt.  Egy 1472-ből származó levelében felmentette a pravoszláv papokat az adófizetés kötelezettsége alól.  1472. június 6-án megerősítette a máramarosi koronavárosok: Máramarossziget, Hosszúmező, Visk, Técső és Huszt privilégiumait. Munkács városát egy 1488-ban Esztergomban kelt magyar nyelvű okiratban erősítette meg szabadságjogaiban. A várat és várbirtokot később fiára, Corvin Jánosra íratta. Mátyás király kapcsolatban állt az Ugocsa megyei Perényiekkel. A hagyomány szerint többször vadászgatott Nyalábvár környékén. Több helyi monda szól Mátyás királyról. Az egyik szerint róla nevezték el az Ugocsa megyei Mátyfalvát, egy másikban pedig mint a nevickei vár rémtetteket elkövető pogány úrnőjének  megfékezője szerepel.

Forrás: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Ybl Miklós, építész 1814-ben ezen a napon született. Eleinte a romantika, később az új renaissance stílusban építette legtöbb művét, melyek ma is fontos részei Budapest városképének (Opera, Várkert-bazár, a királyi palota egy része).

–          Magyarország első aranyérmét Hajós Alfréd szerzi úszásban az első újkori olompián Athénban (1896)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79e71-1394″][vc_column_text]Ő GYŐZÖTT! (2)

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott…” (János 1:14)

Hogyan ünnepelhetett a pokol azon a napon, amikor Jézust keresztre feszítették! „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és megláttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét…” (János 1:14). Most mégis meghalt a kereszten. A sátán nagy örömünnepes azonban hirtelen véget ért. A történelem legironikusabb fordulata, hogy amit a sátán gonoszságnak tervezett, azzal Istennek a jóra volt terve. Jézus halála épített hidat a tökéletes Isten és a halálosan hibás ember között. Nagypénteken Isten legyőzte a bűnt, megsemmisítette a halált, győzedelmeskedett a sátán felett, és visszaszerezte családját… A történelem legszörnyűbb tettét legnagyobb győzelemmé fordította. Nem csoda, hogy Jézus azt parancsolta, hogy sose feledjük. A kereszt tette lehetővé, hogy reményünk legyen. Nem Isten Szolgájának csodái, hanem csodálatos sebei hoznak nekünk gyógyulást (ld. Ézsaiás 53:5). Ha Isten ilyen csodálatos diadalt tud elérni, az elkerülhetetlennek tűnő vereségből… akkor a mi életünk kudarcai és nehézségei sem akadályok számára! Semmi – még Fiának meggyilkolása sem – vethetett véget az Isten és emberek közötti kapcsolatnak. A megváltás csodálatos alkímiája, hogy a leggonoszabb bűntett lesz gyógyító erővé számunkra. A halálra sebzett, gyógyító visszatért húsvétkor, azon a napon, amely bepillantást nyújt arra, hogy néz ki a világtörténelem az örökkévalóságból szemlélve, ahol minden sebet… fájdalmat és csalódást már más fényben látunk. A hit ott kezdődik, ahol úgy tűnt, minden véget ért. A kereszt és az üres sír között ott lebeg a jövő ígérete, remény a világ számára, és remény mindannyiunknak számára, akik benne élünk.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]