2015. augusztus 20., csütörtök

Szerző: | 2015.08.20., 00:00 | Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]István – görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

Vajk – török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„S a nép, melynek apraja-nagyja dolgozik, dolgozik szükségből, dolgozik mulatságból, mely megszokja a munkát, mint élvezetet, s nem mint sanyarú izzadást, az a nép megnemesül.”

Jókai Mór

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933df6-0a65″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Pálffy János, gróf (Vöröskő, 1663. augusztus 20. – Pozsony, 1751. március 24.). Császári tábornagy, Magyarország nádora, a pozsonyi vár örökös kapitánya. 1703-tól Rákóczi ellen harcolt. A császár teljhatalmú megbízottjaként ő kötötte meg 1711. április 30-án a szatmári békét. Pálffy Kassáról nyilatkozatban hirdette ki a szatmári békekötést, felszólítva a hatóságokat a rend és biztonság fenntartására. 1711. május 14-én seregei hirtelen támadással elfoglalták Ungvárt, s innen Munkács meghódítására indultak. A munkácsi vár kapitánya, Sennyey István a király koronázásáig hallani sem akart a vár feladásáról. Munkács ostromát eleinte Löffelholz császári vezér, később Pálffy személyesen vezette. Bombákkal és gránátokkal lövette a vár falait. Amikor a vár parancsnoksága meggyőződött arról, hogy az időközben kitört orosz-török háború miatt a Péter cár által megígért segítségre nem számíthat, 1711. június 22-én kénytelen volt feladni a várat. Ezzel a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag véget ért.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– I. Istvánt szentté avatják a székesfehérvári bazilikában (1083)

– A Szent Jobbot szállító „aranyvonat” országjárásra indul (1938)

– Hazahozták a háború alatt külföldre került Szent Jobbot, István király épen maradt, bebalzsamozott jobb kezét (1945)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73df6-0a65″][vc_column_text]BOCSÁSS MEG NEKIK, ÉS ENGEDD EL A DOLGOT!

“Szeressétek ellenségeitek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Máté 5:44)

A meg nem bocsátó lelkület megakadályoz abban, hogy továbblépjünk az életben. Nos, nem lenne itt az ideje valóban megbocsátani azoknak, aki ártottak neked? “De akkor megúszzák”- mondod. Nem úsznak meg semmit! Isten a bírájuk, nem te. Ne feledd, azok, akik kritizálnak, rólad alkotott véleményük korlátozott információk alapján formálják. Isten azonban ismeri a igazságot, és maga idejében el fogja rendezni a dolgokat azokkal, akik becsmérelnek. Azzal, hogy magadat próbálod védeni és az ő tévedésüket bizonyítani, olyan területekre lépsz, ami kizárólag Istenre tartozik. A Biblia azt mondja: “Ne fizessetek senkinek rosszal rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemébe jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én fizetek«- így szól az Úr. Sőt, »ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.« Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.” (Róma 12:17-21). A sátán célja az, hogy tele legyél görcsökkel, hogy elrabolhassa a lelki képedet. Ne játssz a kezére! Krisztus, a példaképed, imádkozott azokért, akik a szögeket a kezébe verték: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lukács 23:34). Ellenségeid talán okosnak hiszik magukat, de gyakran tudatlanságból cselekszenek. Ne süllyedj le az ő szintjükre a bosszúval! Bocsáss meg nekik, és engedd el a dolgot!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 3 3.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23df6-0a65″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk.

Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. Atyjának, Géza nagyfejedelemnek művét folytatva kereszténnyé tette nemzetét. II. Szilveszter pápától kért megerősítést és koronát. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar egyház törvényeit megtartotta és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután utolsó fiúgyermekét, Imrét is elvesztette, országát a Boldogságos szűz Mária oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa épített Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. Szent László király idején avatták szentté 1083. augusztus 20-án.

Nemzeti életünk a keresztény Magyarország fennállásának több mint ezeréves fennállását ünnepli. A magyarság pogány népként érkezett keletről a Kárpátoktól övezett és a Dunától, Tiszától öntözött síkságra.

Géza és Sarolta fia, István 18-20 éves lehetett, amikor a magyar nép királya lett. Ilyen körülmények között könnyen beláthatjuk, milyen nagy személyes értéke és kegyelmi ajándéka volt a keresztény hit. Még akkor is, ha már apja, Géza is valamennyire keresztény volt, ha ő már gyermekkorában kapta meg a keresztség szentségét, és ha kiváló nevelője is volt Szent Gellért személyében. Vajon milyen körülmények között alakult ki keresztény öntudata, és mi alapozta meg ezt? Amikor már fölszentelt királyként szembe kellett néznie a pogány Koppány lázadásával, hogyan jutott el addig a döntésig, hogy a keresztény magyar államiságot fegyverrel is meg kell védenie? Ezek mind vallásos életének személyes titkai, ennek eredményét azonban világosan ismerjük. Még azon az áron is megvédte a keresztény hitet, hogy eközben magyar vér folyt a csatában. Döntenie kellett arról is, hogy a keleti kereszténység vagy a nyugati kereszténység népeihez csatlakozzon-e? Anyja bizánci keresztény volt, az ország keleti és déli részén bizánci szertartású monostorok, templomok emelkedtek, bizánci missziós püspök tevékenykedett az országban. Ő mégis II. Henrik leányát, Gizellát vette feleségül, kíséretében lovagok jöttek nyugatról nagy számban, és bencés szerzetesek alapítottak kolostorokat, amelyek közül Pannonhalma volt a legnevezetesebb, és az is maradt napjainkig. Mint uralkodó, azonban továbbra is pártfogolta a keleti keresztényeket. Az ortodox egyház éppen napjainkban vette fel őt szentjeinek sorába. Esztergom már Géza fejedelem idején is a főváros volt, most István az egyházi és világi hatalom középpontjába tette. Kialakítja a nyugati szertartású egyházi élet alapjait, tíz püspökséget szervez, minden tíz falunak templomot kell építenie, ahová az egyes falvak lakosságának vasárnaponként el is kellett mennie misére. Székesfehérvárott rendszeresen törvénynapokat tartott, ahol panaszokat hallgatott meg, igazságot szolgáltatott.

A mai keresztény magyarság kulcskérdése ugyancsak a szilárd hívő magatartás kialakítása.

Hitünk megalapozásához keressük meg azokat az utakat, amelyek megfelelnek a mai helyzetnek!

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]

Pin It on Pinterest

Share This