2015. február 3., kedd
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Balázs – latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A művészet szerepe most is ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt, vagy mint ezer évvel ezelőtt: segít elviselni a bajokat. Az ember természetéhez szinte biológiailag kötődik a költészet, a zene, a festészet és a szobrászat. A művészet a veszteségeket mindig úgy tudja megjeleníteni, hogy abból újabb értékek keletkezhessenek. A mi magyar sorsunkban még sok olyan veszteség van, ami a költészetben megfogalmazásra vár, hogy tömören csak annyit mondhatok: vannak még megnyerhető veszteségeink.”
Fazekas István
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e82c-be8a”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
BALÁZS NAPJA
A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.
A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.
A szokásról a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. Az alábbi szöveg 1650 tájáról való:
| Ma van szent Balas napia |
| Rigiektől nekunk szokas hadua |
| Czegen diakoknak jarni |
| A hazankent kerőlni, |
| Aszonyokat czergetni |
| Azert édes Aczonyvnk |
| Ne légyen hozzad hijába jarassunk |
| Kerjunk erted Istenunket |
| segely sokszor diakokat |
| Adgial egi kis szalonat |
| hat tegyunk rajta aldast |
| agi az Isten erte mast |
| Adgiatok szalonát |
| Omedamus reveremus Tandem |
| hat czinallyunk rantotat |
| Totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Adgiatok kalbast |
| Omedime reveremus laude |
| {7-122.} hat tegyunk rayta aldast |
| totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Adgiatok egi lant |
| Omedime reuiremus Tandem |
| kurua bannya ki bant |
| totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Oh te édes aszonyunk |
| érted kis tanczot jarjunk |
| agi nekunk egi darab szalonat |
| Czinallyunk vele rantottat |
| Adgiatok, adgiatok |
| Vissza ne uegietek |
| Totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| (MNT II. 85) |
A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntésig terjednek a változatok. Némely szövegben utalás van a Balázs-áldásra, másokban farsangi vénlánycsúfoló mondókák szerepelnek, megint más változatokba a Gergely-járás iskolába verbuváló sorai kerültek. Az alábbi példák a Balázs-áldásra utalnak:
| Ó szent Balázs légy mellettünk, |
| óvj meg minden bajtól |
| Torokfájás más nyavalya, |
| tőlünk elmaradjon. |
| (Kisbodak, Moson m.; MNT II. 77. sz.) |
A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja,
többször is hogy megérhessük, az Úristen adja!
Kérjük ajándékát, a szent áldomását,
távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását!
(Mátraszele, Nógrád m.; MNT II. 84. sz.)
| {7-123.} Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja, |
| Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja! |
| Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását, |
| Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása. |
| (Diósviszló, Baranya m.; Berze Nagy 1940: I. 110). |
A farsangon hoppon maradt lányokat pedig így csúfolják:
| Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk, |
| Sirassák a lányok, otthonmaradásuk, |
| Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. |
| (Cikolasziget, Moson m.; MNT II. 79. sz.) |
A legnagyobb leleményességet az adománykérés módjai mutatják. Mindent megragadtak, hogy kifejezésre juttassák szándékukat. Vasnyárssal így fenyegetőzik a Zala megyei, aszófői játék Nyársas szereplője:
| Szalonnát, szalonnát, |
| ha nem adnak szalonnát, |
| kifurom a gerendát. |
| (MNT II. 82. sz.) |
Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, például a jugoszláviai magyar adatok szerint, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.
Magyar Néprajz VII.
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Ezen a napon született 1757-ben Kitaibel Pál orvos, világhírű botanikus. Emlékét 44 róla elnevezett növény és állatfaj őrzi, 13243 lapból álló herbáriuma a Természettudományi Múzeum oltalmában van. Korabeli jegyzeteiből kitűnik, miként fonódott össze a természettudomány művelése és a kifejezőeszközökben mérhetetlenül gazdag magyar nyelv. Néhány, ma már többnyire ismeretlen növényfajta elnevezése naplójából: cseregalagonya, naprózsa, aranyfürt, juhcsenkesz, csomós ebír, müge, homoki baltacim, stb.
Csoóri Sándor (1930) költői munkássága mellett közéleti szerepet is vállal, a lakitelki tanácskozás (1987) egyik előkészítője.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e82c-be8a”][vc_column_text]AGGODALOM (1)
„Semmi felől ne aggódjatok…” (Filippi 4:6 Károli)
Azonosítsd be aggodalmad forrását! Félelemmel teli családban nőttél fel, ahol sosem érezted magad biztonságban, sosem érted fel a mércét, sosem hallottál megerősítő, elismerő szavakat? Az ítélethirdető prófétákra hallgatsz, akik csak arról beszélnek, ami rossz, és arról. Hogy még mennyivel rosszabb jöhet? Mi a félelmed forrás? Mi táplálja aggodalmadat? Amíg nem tudod kifejezni félelmedet, nem fogod tudni elűzni. Ha szavakba öntöd aggodalmaidat, azzal elpusztítod őket. Gyengének és ostobának fognak tűnni meztelenül. Yann Martel Pi Élete című regényében a főhős, Pi hajótörést szenved, és egy mentőcsónakban hányódik a nyílt óceánon, ahol egyetlen társasága egy kétszázötven kilós bengáli tigris. A mentőcsónakban Pi elemezni kezdi félelmeit, mind a tengertől, mind a tigristől való félelmeit. Ezt a tanácsot adja: „… küzdenünk kell, hogy kifejezhessük. Keményen küzdenünk kell, hogy a szavak fényével rávilágítsunk. Mert ha nem küzdünk, ha a félelmünk szótlan sötétséggé válik, amelyet elkerülünk, amelyet talán még elfelejtenünk is sikerül, kitesszük magunkat a félelem újabb támadásainak, mert igazából sohasem szálltunk szembe az ellenféllel, amely legyőzött bennünket.”* Leplezd hát le félelmeidet, egyenként mindahányat! A félelem olyan, mint egy vámpír, nem bírja ki a fényt. Anyagi helyzet miatti félelmek, kapcsolatokra vonatkozó félelmek, munkahelyi félelmek, biztonságodat illető kérdések – mondd ki mindet imádságban! Rángasd elő őket, hozd ki a fényre, vidd őket Isten elé! Hogyan? „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizn9i szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi: 6-7).
*Yann Martel: Pi élete (Európa Kiadó, 1004.) 208. oldal
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e82c-be8a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Balázs püspök és vértanú
Szent Balázs püspök közbenjárását kérjük a torokbaj és minden más bajból való szabadulásért. Hitünk elűzi a félelmet, és megerősít az Isten követésében.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
A BALÁZS-ÁLDÁS KÖNYÖRGÉSE
Szent Balázs püspök, vértanú közbenjárása által szabadítson meg és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
A hagyomány szerint az örményországi Szebaszte városának volt a püspöke a IV. században. A börtönben megmentette egy gyermek életét, aki halszálkát nyelt. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban Liciniusz császár idejében lefejezték. Az ünnepéhez kötődő balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják.
Élete:
Nevének megfelelően (Blasius=Basilius=király) igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek véghosszat nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg. A 3. század második felében élt, s 316 körül szenvedett vértanúhalált.
Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával egy szívvel lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.
Az üldözés Szebasztéba is elhatott és természetesen elsősorban a nyáj pásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. Szebaszte pogány prefektusa Agricola azonban elfogatta. Miközben a katonák a városba vitték Balázst, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. Ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.
Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. „Üdvözlégy Balázs – mondotta -, akit Agricola és az istenek kegyelnek”. Mire a szent: „Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök”. Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet, s mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, lefejeztette őt. A hívők emlékezet úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő közbenjárását kérik biztos meghallgatást remélhetnek.
Szent Balázs segítségülhívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és megáldja őket e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól”. A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő- és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innét kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent közé (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tiszteljük.
Szent Anszgár (Oszkár) püspök OSB
Szent Oszkár előkelő frank családból származó bencés szerzetes. Már egész fiatalon a Padeborn melletti új Korvey apátság kolostor-iskolájának vezetője. Nagy tudása és ékesszólása miatt az apátság templomának neves prédikátora. Hamburg-Brémai érsek lett. Harald dán király kérésére Jütlandba ment az üdvösség örömhírét hirdetni. Rövid időn belül iskolát alapított azoknak az ifjaknak a nevelésére, akiket egyházi szolgálatra szántak. Néhány év múlva Björn svéd király kérésére svéd földön ugyancsak eredményes térítő munkát végzett. Mivel elsőnek hirdette dán és svéd földön az Evangéliumot, „Észak apostolának” nevezték. Életét szigorú önmegtagadásokkal élte, minden pénzt a szegények támogatására fordított. Térítő útjain kétkezi munkájával tartotta fenn magát és társait.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]