2015. július 4., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Ulrik – német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

Berta – német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A cselekvéshez nem tudásra van szükség. Hitre. Elsősorban hitre. Tántorítatlan hitre, hogy amit teszünk, az jó. A tudás kétkedést szül.”

Simonyi Károly

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c698-1137″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lendvay Sándor (Ungvár, 1857. március 18. – Budapest, 1916. július 4.). Újságíró. A gimnáziumot Ungváron és Kassán végezte.  1874-ben beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára. Már egyetemista korában is írt cikkeket a Budapest című hírlapba. Németre fordította Csiky Gergely, ifj. Ábrányi Kornél és Balázs Sándor novelláit. 1877-től a Pester Journal belső munkatársa lett, majd 1878-tól a Pesti Napló közgazdasági rovatához került. 1894-től a Pénzügyi Hírlap kiadója és szerkesztője volt. Közigazgatási rovatvezetője volt Mikszáth Kálmán Országos Hírlapjának, munkatársa a Közgazdasági Lexikonnak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szinyei Merse Pál (1845), a magyar festészet kiemelkedő alakja születése. Érdeklődését kezdettől fogva a táj, a természet, a napfény festésének problémája kötötte le, világos színei, a mindennapi életből vett témái merész újításnak bizonyultak. 1872-ben fogott hozzá a főművéhez, a Majális megfestéséhez, mely az atmoszférikus ábrázolás remeke. Az 1874-ben festett Lila ruhás nő imponáló festői biztonsága remekmű.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c698-1137″][vc_column_text]AKAROD, HOGY A GYÜLEKEZETED NÖVEKEDJEN? (4)

„Ha mustot találnak a szőlőfürtben…” (Ézsaiás 65:8)

A gyülekezet növekedésével kapcsolatban a negyedik és talán a legnagyobb kihívás, ami sokszor eleve kudarcra ítéltnek tűnik: bevonni őket. Miért olyan nehéz ez? Egy templom előtti hirdetőtábla megsejteti a választ. A felső sorban ez  olvasható: „Számítasz nekünk, törődünk veled” az alatta lévő sorban: „csak vasárnap délelőtt 10 órától”. Erik Johnson egy képregénye másként fogalmaz. A felső sorban nagy vastag betűkkel ez olvasható: „A férfias gyülekezet elindításának kihívása”, közvetlenül alatta egy csoport unott tekintetű pasas. A csoport jobb szélén a lelkész áll, és megjegyzi: „Eddig csak abban értünk egyet, hogy nem szeretünk énekelni, összejárni és megosztani egymással a dolgainkat.” Az emberek elveszettnek érezhetik magukat a tömegben, még akkor is, ha az épp egy gyülekezet. Senkinek sem elégíti ki az érzelmi, kapcsolati vagy lelki igényeit az, ha másfél órán keresztül ül egy padban, és nézi az előtte ülő tarkóját- Krisztus testének, a gyülekezetnek tagjaként a te feladatod, hogy megtedd az első lépést, és ismeretséget kezdeményezz a körülötted lévőkkel. Jézus szeretettel fordult az elbukottak, a tisztességtelen utakon pénzt szerzők, még a hitetlenek felé is – olyanok felé, akikkel az emberek nem tudnak mit kezdeni. Amikor valaki eljön a gyülekezetbe és rátalál Krisztusra, a feladatod épp csak elkezdődik. Ők arra kaptak elhívást, hogy szolgálják Istent, te pedig arra, hogy megmutasd nekik, hogyan, mikor és hol. „Ha mustot találnak a szőlőfürtben… áldás van benne” (Ézsaiás 65:8). A szőlőléből bor lesz, a bor pedig örömre utal. Egyetlen szőlőszemből azonban nem tudod kicsavarni, fürtök kellenek hozzá. Érted már a lényeget?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c698-1137″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Portugáliai Szent Erzsébet özvegy

A név, a család és a tevékenység összeköti Árpádházi Szent Erzsébettel. Jót tenni a szegényekkel, segíteni a bajba jutottakat. Isten ma úgy gondoskodik a rászorulókról, hogy embert küld mellé, aki észreveszi gondját, baját, és igyekszik segíteni.

Portugáliai Szent Erzsébet (Izabella) Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, nevét is tőle kapta. 1271-ben született Aragóniában királyi családból, anyja Jolánta volt, II. Endre magyar király leánya. Hazájában Izabellának nevezik. Már születése békét szerzett: az örömre kibékült atyja és nagyapja, akik éppen háborúban álltak egymással. 12-13 éves gyermeklányként felesége lett a portugál Dénes királynak. Két gyermeket szült.

Hősies volt a gyötrelmekben és a nehézségekben: imádkozott és jót cselekedett. Férje hűtlenségét és iszákosságát türelemmel viselte. Még törvénytelen gyermekeit is nagy szeretettel nevelte. Szeretete győzött, anélkül, hogy férje legyőzötté vált volna. A jámborság és emberszeretet mintaképe lett: betegeket gondozott, szegényeket ruházott, táplálta őket, gyakran szegény lányokat kiházasított, csakhogy megvédje őket a zülléstől. Férjét annyira megváltoztatta, hogy a néptől az „igazságos” jelzőt kapta.

Békeszerző működése hozta a legáldásosabb eredményeket. Közvetített Portugália, Kasztília, Aragónia között, békét szerzett Nápoly és Szicilia között is. Okossága és személyes varázsa hatásosabb volt mint a hadszíntér pokla.

Férje halála után javait a szegényekre hagyta és ferences harmadrendi lett. De még a zárdából is segítséget kellett nyújtani nagy problémákban. Szeretett volna békét teremteni egymás ellen háborúzni készülő fia és veje között. Ez az utazsás volt utolsó útja, a békekötést már nem érte meg, lázba esett. Életereje gyorsan fogyott, már csak néhány napig élt csupán.

1336. július 4-én Estremosban hunyt el menye és fia karjaiban. A coimbrai klarissza zárdában temették el. 1612-ben sírját felbontották és testét teljes épségben találták. 1625-ben avatta szentté VIII. Orbán pápa.

Példája: A szeretet kitartó csendessége hatékonyabb, mint a látványos „fellángolások!”

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]