2015. május 3., vasárnap – Anyák napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit. Nincs szegény édesanya, sem csúnya édesanya, sem öreg. Az ő szeretetük mindig a legszebb az Örömök között. És amikor, úgy látszik, szomorúak, akkor is elég egy csók, amit kapnak vagy adnak, és már minden könnyük csillaggá lesz a szemük mélyén.”

Maurice Maeterlinck

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9332dd-8dff”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, IV. (1206 nov. – 1270. május 3.) 1235-től 1270-ig magyar király. II. András és Gertrúd meráni hercegnő elsőszülött fia. A szájhagyomány szerint leányával, Kingával (Kunigundával) Máramarosban járt.

1241-ben, amikor a király tudomást szerzett a tatárok támadásáról, eleget téve a főemberei kérésének, elindult a határ felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia és Magyarország között húzódnak egészen a lengyel határig. Amikor a király megbizonyosodott a tatárok várható betöréséről, az Orosz-kapu őrizetére – amelyet hegyi kapunak is mondanak –, s amelyen keresztül vezet az út Magyarországba (a Vereckei-hágóról van szó) – elküldte legfőbb ispánját a seregével, és Magyarországon kihirdette, hogy mind a nemesek, mind azok, akiket királyi szervienseknek neveznek, mind a várkatonák… készüljenek fel a hadra.  1242. március 31-én a tatár sereg a Vereckei-hágón keresztül betört Magyarországra. 1241. április 11-én szétverték a király seregét, és kifosztották az országot. A tatárok kivonulása után IV. Béla a Kárpátok aljának termékenyebb részeire német telepeseket hozatott.  Más részekre galíciai ruszinokat telepített, mivel Mihály csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszláv feleségül vette Béla lányát, Annát, s vele hozományul kapta az Abaúj és Zemplén határában álló Füzér várát. Ugocsa megyébe flamandok, olasz, cseh és ruszin hospesek települtek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hajnóczy József író(1750), kora reformmozgalmának kimagaslóképviselője, a magyar jakobinusok egyik vezetője volt, ezért elfogták és kivégezték.

–          Hevesi Sándor író, rendező, színigazgató (1873).

–          Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (1899)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-732dd-8dff”][vc_column_text]KÖSZÖNÖM, ANYA!

„Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.” (Példabeszédek 31:10)

Erma Bombeck írta: „Amikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon. Egy angyal arra járt, és megkérdezte: »Miért töltesz annyi időt ezzel a teremtménnyel?« Az Úr azt felelte: »Látod mennyi mindennek kell megfelelnie? 18000 mozgó alkatrésze van. Működnie kell csupán maradék ételeken és kávén is. Csókjával bármilyen betegséget gyógyítania kell a törött lábtól az összetört szívig… és hat pár karja lesz.«

»Hat pár karja? – döbbent meg az angyal – De hisz az lehetetlen!« »Az igazán nagy kihívás, hogy az anyáknak három pár szem is kell – mondta Isten. – Két szeme átlát az ajtókon, kettő hátrafelé néz, hogy azt is meglássa, amit mások nem látnának, másik kettővel pedig azt a gyermekét nézi, aki elszúrt valamit, és szavak nélkül is azt mondja neki: megértelek és szeretlek.« »Uram. szerintem tarts egy kis szünetet… majd holnap folytatod.« »Nem lehet – mondta Isten -, már egészen közel vagyok ahhoz, hogy hozzám hasonlóvá formáljam. Már képes arra, hogy meggyógyítsa magát, ha beteg, jól tud lakatni egy egész családot mindössze fél kiló vagdalt húsból, és el tudja érni, hogy egy kilencéves gyerek nyugton maradjon a zuhany alatt.« Az angyal megérintette a teremtményt: »De Uram, ez a lény puha!« »Igen, de ugyanakkor erős is – mondta Isten -, el sem tudod képzelni, mi mindent kibír egy anya!« »Gondolkodni tud?« – kérdezte az angyal. »Nemcsak gondolkodni, de érvelni és egyezkedni is« – válaszolta az Úr. Az angyal megérintette a nő arcát: »Uram, úgy tűnik, a teremtményed ereszt!« »Nem ereszt – javította ki Isten az angyalt -, ezek a könnyek.« »Mik azok a könnyek? És mire valók?« – kérdezte az angyal. »A könnyek fejezik ki örömét, bánatát, fájdalmát, csalódottságát, magányosságát és a büszkeségét.« »Uram, zseniális vagy!« – jelentette ki az angyal.” Köszönet az édesanyáknak!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-232dd-8dff” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]