2015. március 18., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Sándor –1. görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. török eredetű; jelentése: akarat.

Ede – az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

 [/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A gyerekben az a csodálatos, hogy rendkívül igazságszerető, és a saját személyére kedvezőtlen döntéseket is elfogadja, ha indokoljuk neki, és ha emberszámba vesszük.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937b1f-9679″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Március 18., 19., 20-án három egymástól elválaszthatatlan jeles nap követi egymást: Sándor, József és Benedek napja. A három naphoz számos időjárással, természettel kapcsolatos megfigyelés fűződik.

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről sem: „Isten éltessen sokáig, míg a füled nem ér bokáig.”

Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Perényi Zsigmond, báró (Pest, 1870. nov. 25. – Bp., 1946. márc. 18.) Politikus, miniszter, koronaőr. Tanulmányai befejezése után 1896-tól a nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselője volt. 1903-tól Máramaros megye főispánja, 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára.

A Tanácsköztársaság idején a hazafias érzelmű munkásság megszervezésével megpróbálta megdönteni Kun Béla uralmát, amiért elfogták és bíróság elé állították, de 1919 augusztusában kiszabadult. 1919. augusztus 15-től szeptember 11-ig a belügyi tárcát vezette.

1920-tól a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnöke. 1927-től 1933-ig a komáromi, majd a szepsi kerület országgyűlési képviselője.

1933-ban koronaőrré választották. 1939-ben Kárpátalja kormányzói biztosa lett. Igyekezett enyhíteni a rutén nép nyomorán. A ruszin autonómia kérdését korainak tartotta, ezért nem Bródy Andrást, hanem Ilniczky Sándort választotta maga mellé főtanácsadónak.

A II. világháború kitörésekor segítette a menekülő lengyeleket.

1940. július 23-án Teleki Pál miniszterelnök a parlament elé terjesztette a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot. 1940 szeptemberében Perényi maga kérte felmentését a kormányzói biztosi tisztségből. Lemondását a kormányzó elfogadta, és a főrendiház elnökévé nevezte ki.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Pécsi Sándor Kossuth-díjas színész (1922) pályája Miskolcon indult. A Madách Színház tagjaként az érzelmek gazdagsága, a teljes átélés és a feladattól függően az indulat vagy az áradó derű jellemezte játékát.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77b1f-9679″][vc_column_text]MEG KELL BOCSÁTANOD!

„… bocsássatok meg egymásnak… ahogyan az Úr is megbocsátott nektek” (Kolossé 3:13)

Azzal, hogy megmosta tanítványai lábát, Jézus megmutatta nekik, hogy kész megbocsátani bűneiket, mielőtt még elkövették volna. Ehhez a legnagyobb mértékű szeretet kell. „De nem én vagyok a vétkes” – mondod. Jézus sem volt az. A szobában lévő emberek közül egyedül ő volt méltó arra, hogy mások megmossák a lábát. Mégis ő mosta meg a többiekét. Jézu s példájának zsenialitása, hogy így a hídépítés terhét az erős hordozza, nem a gyenge fél. Tudod, mi történik ilyenkor? Legtöbbször, ha az, akinek igaza van, felajánlkozik arra, hogy megmossa a vétkes fél lábát, mindketten térdre borulnak. Hát nem mindannyian azt hisszük, hogy igazunk van? Ezért kell megmosnunk egymás lábát. Értsd meg ezt: a kapcsolatok nem akkor virágoznak, ha a vétkest megbüntetik, hanem ha az ártatlan irgalmas. Krisztus irgalma megelőzte a tanítványok vétkét, a mi irgalmunknak is megelőlegezettnek kell lennie mások felé. A tanítványoknak kétségük sem volt afelől, hogy Krisztus szereti őket, a mi ismeretségi körünkbe tartozóknak is ilyen biztosnak kell lenniük szeretetünk felől. Pál azt írja: „legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efezus 4:32). Azért tudunk megbocsátani másoknak, ,mert Krisztus is megbocsátott nekünk. Azért lehet megbocsátó szívünk, mert neki is megbocsátó szíve van. Ha valóban Krisztus él bennünk, nincs is más választásunk. Hihetetlen erő rejlik ezekben a szavakban: „Megbocsátok. Szeretlek. Lépjünk tovább!” Vannak körülötted olyanok, akiket biztosítanod kell arról, hogy megbicsátottál nekik?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27b1f-9679″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Jeruzsálemi Szent Cirill püspök és egyháztanító

(Kürillosz) 315-ben született Jeruzsálemben, vagy annak környékén keresztény szülőktől. Szüleiről, ifjúságáról nem igen tudunk, de ékesszólása alapos iskolai képzésre mutat. Kora ifjúságától buzgón tanulmányozta a Szentírást. 343-ban pappá szentelték, hamarosan kiváló szónok hírében állt.

348-ban Jeruzsálem püspöke lett. Püspöksége alatt Juliánus császár, a hitehagyott, sikertelenül akarta újjáépíteni a jeruzsálemi (zsidó) templomot a kereszténység megszüntetése érdekében. Az ariánusok elleni küzdelme miatt háromszor is száműzték. A koncepciós per nem az arianizmus miatt küldte száműzetésbe, hanem a püspökség vagyonának tékozlása címén, ugyanis az éhínségben szenvedők ínségének enyhítésére adott el egy sor általa feleslegesnek ítélt holmit. 35 éves püspökségéből 16 évet töltött száműzetésben. 381-ben részt vett a II. konstantinápolyi zsinaton.

Beszédeiben az igaz tanításról, a Szentírásról és a hagyományokról tanított, ezek mutatják lelkipásztori buzgóságát. Ezekben már rendszerezte a katolikus hittételeket. Beszédeit, tanítását hallgatói jegyezték le, innen ismerjük őket.

Harcos hitvédő volt, keményen küzdött a hit igazságainak védelmében. Az emberek megtérítésében a nagyfokú megértés irányította. Sokat szenvedett, ezért mások szenvedését is meg tudta érteni.

Az 5. századból származó jeruzsálemi hagyomány szerint 386. március 18-án halt meg. 1893-ban XIII. Leó pápa egyháztanítóvá nyilvánította.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]