2015. november 13., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Szilvia – latin eredetű; jelentése: erdő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A bátorság (…) ott kezdődik, hogy szembe merünk-e nézni önmagunkkal. Tévedéseinkkel. Vétkeinkkel.”

Berkesi András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93eecc-c485″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kovács Vilmos (Gát, 1927. június 5. – Budapest, 1977. november 13.) Költő, író. 1938-39-ben Beregszászban, 1939 és 1945 között Munkácson élt. 1945-ben érettségizett a munkácsi kereskedelmi iskolában. 1947-48-ban a beregszászi terményforgalmi vállalat könyvelője, majd egy évig szülőfaluja tanácsának vb-titkára volt. 1949-ben újra Munkácsra került. Öt évig az adóhivatal tisztviselőjeként dolgozott, közben a lvovi pénzügyi-közgazdasági főiskola levelező tagozatán tanult, de diplomát nem szerzett. Ezt követően a munkácsi Prapor Peremohi című ukrán nyelvű járási lap könyvelője és munkatársa lett. 1958-tól 1971-ig a Kárpátontúli Könyv-és Lapkiadó magyar osztályának szerkesztője, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. 1955-től írt, ekkor jelent meg első írása a Szovjet-Kárpátontúl című almanachban. 1961-ben tagja lett a Szovjetunió Írószövetségének. Magyarra fordította többek között Korolenko és Sevcsenko írásait. 1965-ben, hosszas huzavona után, Ungváron kiadták Holnap is élünk című regényét, amit azonban hamarosan kivontak a forgalomból, s eltüntettek a könyvtárakból. Szeretettel és felelősséggel nevelte, támogatta az ungvári Forrás stúdió (1967-1971) fiataljait. 1971-ben eltanácsolták állásából. Ezután nélkülözések között, rákényszerített magányban élt. Egyre súlyosbodó rákja ellenére a magyarság őstörténetével foglalkozó munkát írt. 1977-ben Budapestre költözött, de három héttel áttelepülése után elhunyt. Kötetei: Vallani kell, Uzshorod, 1957; Tavaszi viharok, Uzshorod, 1959.; Lázas a Föld, Uzshorod, 1962.; Veszennyaja burja, Moszkva, 1963.; Holnap is élünk Uzshorod, 1965.; Csillagfénynél, Uzsgorod, 1968.;

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus (1875). Oktatási minisztersége alatt több mint ezer általános iskola kezdte meg működését, külföldön magyar intézeteket létesített, a közoktatás és a közművelődés terén jelentős tevékenységet fejtett ki.

Határ Győző (1914), író, filozófus, mérnök születése. Írásait elkobozták, kizárták az írószövetségből, 1950-ben börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban elhagyta az országot. Londonban élt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7eecc-c485″][vc_column_text]AMIKOR NEM AZT A VÁLASZT KAPOD, AMIT VÁRTÁL

„… tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön…” (2Korinthus 12:7)

Pál itt nem olyan kis tövisekről beszél, amilyeneket rózsabokrokon találni, hanem egy éles, szúrós tövisről, ami erős fájdalmat okoz. A „gyötörjön” szó azt jelenti: „újra, meg újra, meg újra belém szúr”. Következő állítását ez még csodálatosabbá teszi. „… tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.« Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.” (2Korinthus 12:7-10). Pál erre a tövises helyzetre a következő módon reagált: 1) Elismerte, hogy Isten erejére van szüksége. 2) Kérte Isten segítségét, sőt, könyörgött érte. 3) Elfogadta, hogy Isten válasza: „Nem.” 4) Mindezt ajándéknak tekintette (ld. „adatott”). 5) Bátran folytatta szolgálatát. 6) Elismerte, hogy ez a probléma lehetővé tette Istennek, hogy használja őt. Amikor a Pálban lévő hajtóerőt Isten jó irányba terelte, Pál ezt írta: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és ő önmagát adta értem” (Galat5a 2:20). Pál a saját akaratát keresztre feszítette. Mostantól Isten akarata szerint élt, és többé nem kérdőjelezte meg az ösvényt, vagy az árat, melyet a szolgáló életért meg kellett fizetnie. Téged is ide akar eljuttatni Isten!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2eecc-c485″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Magyar szentek és boldogok

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben.
A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld.
Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.
Magyar szentek és boldogok, akiket egy napon ünnepelünk:

Szent Asztrik Anasztáz Radla
Boldog Bánfi Buzád
Boldog Bátori László
Szent Beszteréd
Szent Bonifác vértanú püspök
Szent Buldus
Boldog Csák Móric
Tiszteletreméltó Csepelényi György
Szent I. Dávid király
Boldog D’Este Beatrix
Boldog Dominici János
Boldog Erzsébet özvegy
Boldog Erzsébet szűz
Boldog Eszkandéli Máté
Szent Gaudentius
Boldog Gertrúd
Szent Gertrúd
Szent Günter
Boldog Ilona
Boldog János
Szent Kálmán
Boldog Kazotic Ágoston
Tiszteletreméltó Kelemen Didák
Szent Kvirin
Boldog Magyar Antal ferences
Boldog Magyar Antal kármelita
Boldog Magyar István és Szász Konrád vértanúk (13.sz.)
Boldog Magyar István vértanú (14. sz.)
Magyar Szent Pál
Marchiai Szent Jakab
Boldog Özséb
Boldog Piacenzai Jakab
Szent Pilgrim
Boldog Regensburgi Bertold
Szent Salamon király
Boldog Sebestyén
Boldog Szádok és társain
Boldog Szalóme
Boldog Temesvári Pelbárt
Thomasius Szent Péter
Toulouse-i Szent Lajos
Boldog Batthyány Strattmann László
Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit
Tiszteletreméltó Kaszap István

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]