2015. november 25., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Katalin – egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aki kinyit tehát egy könyvet, mindenekelőtt önmagát nyitja ki. Nem az író s nem is az író által teremtett alakok fájdalmába vagy reményébe ütközik, hanem saját magáéba.”

Csoóri Sándor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a94f-7301″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

{7-210.} A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grendzsa-Donszkij Vaszil, Vaszil Sztyepanovics Grendzsa-Donszkij (Ökörmező, 1897.

április 23. – Pozsony, 1974. november 25.). Költő, író, drámaíró, a kárpátaljai ukrán nyelvű

irodalom képviselője. Parasztcsaládból származott. A középiskola négy alsó osztályát

magánúton végezte el. Az I. világháború idején katonaként megjárta az orosz, a román és

az olasz frontot. Nyolchavi folyamatos frontszolgálat után egy budapesti kórházba került,

ahol két évig ápolták. Elvégezte a felsőkereskedelmi iskolát és családot alapított. 1919-ben

a Tanácsköztársaság híveként a románok ellen harcolt. A bukás után visszatért Kárpátaljára.

1921-ben az ungvári Beszkid Biztosító Intézet tisztviselője lett. 1925-ben belépett a

csehszlovák kommunista pártba. 1927-28-ban szovjetorosz támogatással a Nasa Zemlja című

ukrán nyelvű irodalmi-társadalmi folyóiratot szerkesztette, amely egyben a CsKP országrészi

szervezetének nemhivatalos lapja is volt. A lapszámokat a hatóságok többször elkobozták,

1928-ban végleg betiltották a lapot. Titkára volt az ukrán írók és hírlapírók egyesületének,

valamint a Proszvita közművelődési egyesületnek. Fiatal korától verselt, Budapesten még

magyarul, Ungváron már ukránul írt. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Ungváron Kviti z

ternjam címmel. A 20-30-as években kb. 20 verseket, prózai írásokat és drámákat tartalmazó

kötete jelent meg, ezekből ötöt Harkovban adtak ki 1928-ban. 1937-ben látott napvilágot

Pidkarpatszki kazki címmel népmesegyűjteménye, ami 1943-ban szlovák fordításban is

megjelent. 1939-től Pozsonyban élt. Teljes életművét az USA-ban élő lánya jelentette meg 12

kötetben.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Széchenyi Ferenc gróf a nemzetnek adományozza könyvtárát és gyűjteményét, melyek alapján képezik a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár felállításának (1802).

Londonban 6:3-ra győz a magyar Aranycsapat „az évszázad mérkőzésén” az angol válogatott ellen (1953).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a94f-7301″][vc_column_text]LÉGY „PAP” A MUNKAHELYEDEN! (3)

„Így szoktatta őt rendre, erre tanította Istene.” (Ézsaiás 28:26)

A lottónyertesek sokszor állítják: „Nem fog változtatni életemen, hogy megnyertem ezt a sok pénzt.” De ez csak igen ritkán igaz. Hat hónapon belül otthagyják állásukat és új házat vásárolnak. Egy lottónyertesek között végzett felmérés a következő két tényt erősítette meg: 1) Nagy többségük boldogtalanabb lett a nyereményt követően, mint azelőtt volt. Miért? Mert, ha nem teljesíti a család és a barátok felől érkező elvárásokat és követeléseket az csalódottsághoz és nehezteléshez vezet. 2) Egyikük sem mondana le nyereményéről. Ha valaki sok pénzhez jut, utána hajlamos nyomorultul érezni magát, ha kevesebbel kell beérnie. De pusztán az, hogy sok pénzed van, nem ad nagyobb önértékelést. Ézsaiás azt írta: „Mindig csak szánt a szántóvető, ha vetni akar? Csak barázdálja és boronálja a földjét? Nem úgy van-e, hogy ha elegyengette felszínét, kaprot hint vagy köményt szór, vagy vet sorban búzát vagy árpát a kijelölt földbe és tönkölyt a szélére? Így szoktatta őt rendre, erre tanította Istene… Ez is a Seregek Urától származik.” (Ézsaiás 28:24-29). Ez azt jelenti, hogy akár földműves vagy, akár tűzoltó – állásodat Istentől kaptad! Ez a hivatásod. Munkád többre rendeltetett, mint hogy csupán anyagi biztonságot adjon. Isten szerint a munka arra való, hogy méltóságot és önbecsülést adjon, és betöltse az ő céljait itt a földön. Miroslav Volf teológus mondta: „Bármilyen emberi munkát, legyen bár bonyolult vagy egyszerű, csak úgy lehet elvégezni, ha a dolgozó emberben Isten Lelke munkálkodik. Minden munka, melynek természete és eredménye az új teremtés értékrendjét tükrözi, Isten Lelkének sugallatára és útmutatására figyelve lett végrehajtva.” Ezért „amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek” (Kolossé 3:23).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a94f-7301″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton.
Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]