2016. augusztus 25., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lajos – germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

Partrícia – latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Elintéztem magamban, hogy életem múlását ellenállhatatlan vonzóerőként érzékeljem, amely esetleg akaratom ellenére is állandóan arra kényszerít, hogy új meg új lépést tegyek előre.”

Jean-Paul

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cb2e-2ba5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Olsavszky Jenő (Szarvasháza, Bereg megye, 1848. augusztus 25. – Szabadka, 1903. július 3.) Királyi törvényszéki bíró. A gimnáziumot Ungváron végezte. Orvosnak készült, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be, jogi pályára lépett. Máramarosszigeten és Egerben tanult jogot. 1874-ben Budapestre került, az igazságügyi minisztériumban lett segédfogalmazó, később Beregszászba nevezték ki alügyésznek.  1855-ben királyi törvényszéki bíró lett Szabadkán. Budapesti tartózkodása idején a Vadnay Antal által szerkesztett Fővárosi Lapok állandó munkatársa volt.  Elbeszéléseit Bereghy Jenő és Munkácsy Jenő néven közölte. Több színdarabot írt, amelyeket vidéki színpadon adtak elő. Néhány vidéki társulatnál maga is fellépett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Benkó Sándor villamosmérnök, jazz-zenész születése (1940), a Benkó Dixiland Band alapítója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cb2e-2ba5″][vc_column_text]A SZERETET AKKOR IS MŰKÖDIK, AMIKOR SEMMI MÁS!

„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat…” (Efezus 5:25)

Sokévnyi házasság után John úgy döntött, elválik feleségétől. A pszichológusának így indokolta döntését: „A feleségem nem vonzó, nem érdekes, ráadásul túlsúlyos, és csapnivaló háziasszony.” A tanácsadó ezt javasolta neki: „Mától kezdve bánjon úgy a feleségével, mint egy istennővel! Tegyen meg mindent, amire csak lehetősége van, hogy a kedvében járjon! Hallgasson figyelmesen, ha a problémáiról beszél! Segítsen neki a háztartási munkában, és vigye el őt vacsorázni a hétbégén! Szó szerint tegyen úgy, mintha a felesége istennő lenne! Aztán két hónapnyi ilyen csodálatos új bánásmód után csomagoljon össze, és távozzon! Erre majd felfigyel az asszony!” John egyetértett azzal, hogy ez nagyszerű ötlet, és eldöntötte, hogy megvalósítja. Romantikus hétvégékre vitte a feleségét, és minden este verset olvasott neki. Két hónap múlva a tanácsadó felhívta, és megkérdezte: „Nos, John, beadta már a válókeresetet? Alig várja, hogy újra legényember lehessen?”  „Viccel?! – felelte John. – Hiszen a feleségem egy istennő. Soha nem voltam boldogabb életemben. El nem hagynám őt a világ minden kincséért sem! Sőt, minden nap valami csodálatos új dolgot fedezek fel benne. Válni? Soha!”

A Biblia azt mondja: „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galata 6:6). Amikor John változtatott a stratégián és elkezdett szeretet-magvakat vetni, olyan házasságot aratott, amiről nem is álmodott volna. Gondolod, hogy ez a taktika nálad is működne? Mit veszíthetsz? Próbáld ki, és figyeld, mi történik! Nagy valószínűséggel mindketten örülni fogtok az eredménynek.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cb2e-2ba5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Kalazanci Szent József áldozópap, rendalapító

Az üdvösség útját járni meg kell tanulni. Kalazanci Szent József a szegény, nincstelen gyerekeknek akarta megtanítani az üdvösség útját. Minket is arra hív, hogy életünk példájával vezessük a körülöttünk élőket az üdvösség útján.

1556. vagy 1557. szeptember 11-én született José de Calasanz a spanyolországi Aragóniában, Peralta de la Sal falucskában. Kitűnő nevelést kapott a jómódú, főnemesi szülők útján. Heten voltak testvérek. Több városban tanult, mindenütt nagyon szép eredménnyel. Társait imára, jóra vezette, vezéregyéniség volt köztük. Apja fényes karriert álmodott fiának, hallani sem akart az ifjú szándékáról, hogy pap szeretne lenni.

Végül Józsefnek egy igen súlyos betegségből való csodálatos felgyógyulása változtatta meg az apa keménységét. 1583. december 17-én pappá szentelték. Előbb hazájában tevékenykedett, püspöki szolgálatban a plébániák ügyeit rendezte, orvosolta. Lemondott állásáról, mert másféle hívatást érzett. Rómába hajózott. Itt éjszakánként a szegényeket látogatta végig Róma hét legnagyobb bazilikájánál. 1592-től Rómában szegény gyermekek nevelésével foglalkozott, és ez lett igazi hívatása. Létrehozta 1597-ben Európa első ingyenes népiskoláját. Házat bérelt és adományokból egyre több gyermeket tudtak ingyenesen nevelni és tanítani. A hívek adományairól kapták a „Kegyes Iskola” nevet.

1617-ben megalapította a piarista rendet, mint egyszerű fogadalmas kongregációt. 1621-ben társulatukat elismerték ünnepélyes fogadalmú szerzetesrendnek. Sok üldözésben és félreértésben volt része, mert iskoláiban a legmodernebb tudományokat tanították, és az egyszerűbb néposztályból származó új értelmiséget képeztek. Az üldözéseket legyőzhetetlen türelemmel viselte, ezért „második Jóbnak” vagy „keresztény Jóbnak” is nevezik.

Kilencvenéves korában, 1646-ban ellenfelei elérték, hogy rendjét feloszlassa X. Ince pápa. Ő ezt is rendíthetetlen lelki nyugalommal fogadta. Rómában 1648. augusztus 25-én halt meg. Halála után nyolc évvel társulatát újból szerzetesrend rangjára emelték. Földi maradványait a római Szent Pantaleon templom főoltára alá temették. 1748-ban boldoggá avatták, szentté avatása 1767-ben volt. XII. Piusz pápa az összes katolikus népiskola védőszentjévé nyilvánította.

Szent Lajos király

Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.

A Kalocsai Főszékesegyház felszentelése

Kalocsa az államalapítás óta érseki székhely. Első apátja Boldog Asztrik volt, aki Szent István királyunknak elhozta II. Szilveszter pápától a koronát.

Az érsekség első székesegyháza valamikor 1050 körül épülhetett, majd a hívek számának növekedése miatt egy nagyobb székesegyházat emeltek, amely a tatárjáráskor elpusztult. A tatárdúlást követően Nagy Lajos idejében készült el a harmadik székesegyház. Ez is szomorú sorsra jutott, a 17. században hajdúk gyújtották fel.

A tető nélkül maradt, folyamatosan pusztuló romos falak helyén a jelenlegi székesegyház 64 m hosszú, 24 m széles, 65 m toronymagasságú épületét 1735-74 között emelték olasz barokk stílusban Mayerhoffer András tervei alapján, Patachich Gábor érsek kezdeményezésére. Az építésben kalocsai kőművesek és pesti kőfaragók vettek részt.

A falak 1754-ben már álltak, de a külső díszítéssel csak 1757-re, a belsővel 1770-re készültek el. Utolsó lépésként, 1774-ben a toronysisakok kerültek a helyükre. Ezeket az 1795. július 18-án délután becsapó villám felégette, pótlásukra 1799-1800-ban került sor, ekkor kapott az épület klasszicista rézsisakot.

 bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]