2016. december 28., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kamilla – latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Egyetlen perc elég, hogy az emberi alkotmány összeomoljon, hogy valamely fölismerés okozta sokk következtében elsisteregjen belőle a vér, elszálljon erő és kedv, s mindaz a hatalom, ami állni, menni, futni késztetett bennünket. Hanem aztán egyetlen perc elegendő, hogy az összeomlott ember fölemelkedjen.”

Darvasi László

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ffb8-89b5″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM: APRÓSZENTEK NAPJA Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is. A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket. A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. Mikor ezt elmondta, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”: „Aprószentek Dávid, Dávid éljen a fiad sokáig!” Ezután megjutalmazták a gyereket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel (Makkai E.–Nagy 1939: 108). Szegeden a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba, ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték, hányan vannak az aprószentek. Addig vesszőzték, míg meg nem mondta, hogy száznegyvennégyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a háziak mondták el helyette. Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses. Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni:

Mustármagot jöttem kérni,
Tessék engem jól elverni.
(Babus 1976: 118)

A háziak vesszővel megsupálják a gyerekeket, hogy a rossz szellemek ne tudjanak rájuk hatni. A borsodi palócoknál, például Mercsén 3–4 gyerek ment házról házra a következő mondókával

Dicsértessék a Jézus Krisztus
Ajtó mögött állok,
Mustármagot várok,
Ha nem annak, úgy elmegyek,
Törjön be a kemencéjek.
(Istvánffy 1911: 299–300)

A gazda közben vág egy darab ágat vagy vesszőt a gyümölcsfáról, s azzal veri meg a gyerekeket abban a hitben, hogy akkor a gyümölcsfa is jobban fog teremni. A gyerekek diót, tojást, pénzt kaptak. Volt, ahol a felnőttek megkérdezték a gyerekeket, például Nagyivánban:

– Hányan vannak az aprószentek?
– Száznegyvennégyezren.
– Hát az apostolok?
– Tizenketten.

{7-259.} Aki nem tudott válaszolni, vagy nem felelt azonnal, azt megvesszőzték (Barna 1979: 153–154). „Aprószentekkor vágnak a kertben almaágat és reggel az apró gyerekek mennek háztól-házig, a nagylegények mennek a lányokhoz, de a kicsi gyermekek mennek mindenik házhoz. Azt mondják:

Aprószentek, szent Dávid,
viselje egészségvel,
békességvel,
sok jó szerencsével,
léleküdvösségvel az újesztendőt!

S akkor adnak egy perecet, vaj pénzt” (Bosnyák S. 1980: 128). A Dunántúlon, például Sé községben (Vas m.) engedélykérés után fűzfavesszővel ütögették a háziakat, miközben mondogatták:

Friss, egészséges legyen,
Ha kert alu küldnek, uccáru menj!
Ha uccáru küldnek, kert alu menj,
Friss egészséges legyen az újesztendőben
Ha borér küldik vizér menjen,
Ha vízér küldik borér menjen,
Friss egészséges legyen az újesztendőben!
(Tátrai Zs. gy. 1966)

Aprószentek napján a Drávaszögben odoricsoltak. A gyerekek a második világháborúig jártak fűzfavesszőből font korbáccsal. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókát:

Ódorics, ódorics,
Egészséges légy,
Beteg ne légy,
Keléses ne légy,
Apádnak, anyádnak szót fogadj
Ahová küldenek, szaladj.

vagy:

Egészséges légy, keléses ne légy,
Ahová küldenek szaladj!
Ha boré küldenek, vizet hozz,
Ha vízér küldenek, bort hozz!
(Lábadi 1988a: 308)

{7-260.} Ezután fiúpajtásaikat, néha a felnőtteket is megveregették, amiért diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, a drávaszögiek szerint kelésesek lesznek a gyerekek. Gerendáson az aprószentek-napi korbácsoláskor a következő mondókát mondták a legények:

Hála isten, hogy megéltük
aprószentek napját.
Adja isten, hogy többeket megélhessünk,
de nem búval, bánattal,
hanem örvendetes napokkal.
Jó légy, friss légy, egészséges légy!
Vízért küldenek borért menj,
borért küldenek, vízért menj,
Szüleidnek jó gyermeke légy,
a férjednek jó felesége!
Adjon isten sok bort,
bő búzát, békességet!
(Beck 1974a: 201–202)

A legényeket borral kínálták, a megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra. Vásárosdombón engedélyt kértek: „Szabad-e suprikálni?” Ha engedélyt kaptak, elkezdték:

Hála Isten, mögértük az
Aprószentek naptyát!
Ággya isten, hogy többeket
Is érhessünk!
Ne illen búvá, bánattá,
Örvendetös napokká!

(a gyerekek a házbelieket ütni kezdik s mondják:)

Friss lögyön!
Egészségös lögyön!
Porzsávás ne lögyön!

(a körmére üt:)

Körömméreg ne lögyön a zujján!

(a fejére üt:) Fejét meg ne járja a csúz! {7-261.} (a lábára üt:)

Meg ne sántujjon!
Ha vizet kérnek, bort hozzon,
Ha bort kérnek, vizet hozzon!

(ha legény van a háznál, ráütnek:)

Házasodni legény!

(ha leány van a háznál, arra is ráütnek:)

Férhő, lány! Férhő!

(ha öregasszonyt találnak, arra is ráütnek:)

Jó sütő, főző lögyön!
(Berze Nagy 1940: I. 75–76)

Az istállóba is bementek és az állatokat is megveregették. A mondóka után pénzt, diót kaptak. Aprószentek napján a kelenyeiek kivitték a pásztorok vesszőit, és ezzel hajtották itatni a teheneket. Varbón aprószentekig maradt az asztal alatt a lánc és a balta, amit karácsony böjtjén tett oda a gazda. Paláston a fiúk jártak vesszőzni. Felkeresték a lányos házakat:

– Hányan vannak az aprószentek?
– Hányan, hányan? Minden sarokba egy szakajtóval!
(Csáky 1987: 65)

A fiúk ezek után megveregették a lányokat, hogy frissek legyenek. Magyar Néprajz VII.   MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL: „Felsőbb utasításra” bezárják a Millenárison az Álmok álmodói – Világraszóló magyarok c. kiállítást (2002). Neumann János matematikus (1903) kidolgozta az új rendszerű számítógép működési elvét,m amely a mai modern számítógépek meghatározását is megadja. Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ffb8-89b5″][vc_column_text]TEKINTS MUNKÁDRA ISTEN AKARATAKÉNT (2)

„Amit pedig szóltok vagy cseleksztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” (Kolossé 3:17)

A kutatások azt mutatják, hogy életünk legjobb pillanatai nem pihenés vagy szórakozás közben történnek. Olyankor jönnek, amikor bele vagyunk merülve egy jelentős feladatba, ami ugyan nagy kihívás, de jól illik képességeinkhez. Ilyenkor annyira belemerülsz egy bizonyos tevékenységbe, hogy úgy tűnik, még az idő is megváltozik; a figyelmed teljesen összpontosul anélkül, hogy külön igyekezned kellene ezen. Mélyen tudatában vagy a körülötted lévő  dolgoknak, de mégsem vagy zavarban; a kihívások a tűréshatárodat próbálgatják. Van egy olyan érzésed, hogy egy vagy azzal, amit csinálsz. Ezt az állapotot nevezik flow-élménynek*, mert az emberek általában olyankor élik át, amikor úgy érzik, valami magával sodorja őket. Az utóbbi harminc évben több százezer ember bevonásával végeztek kutatást, hogy tanulmányozzák a flow jelenségét. Érdekes módon többször lehet tapasztalni munka közben, mint pihenéskor. Sőt, akkor van a legalacsonyabb szinten, amikor nem csinálunk semmit. Az ölbe tett kézzel üldögélés nem hozza meg a flow élményt. A flow képe lényegében jól példázza, milyennek kellene lennie a hatalomgyakorlásnak. Isten a teremtéskor azt parancsolta, hogy az ember „uralkodjon” a földön, „hajtsa uralma alá” a földkerekséget (ld. 1Mózes 1:26-28). Erre gyakran gondolunk így: „leuralni” vagy „főnökösködni”. De a valódi lényeg ezek mögött az, hogy be tudod-e fektetni képességeidet, hogy értéket teremts a földön, hogy ültess és építs, hogy írj, vagy szervezz, hogy módot találj arra, hogy mások számára áldás lehess, és elősegítsd Isten országának terjedését itt, a földön.

*flow: angol szó, jelentése: áramlat, áradat (pszichológiai szakkifejezésként nem fordítják)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ffb8-89b5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Aprószentek A napkeleti bölcsek látogatása után, a hatalmát féltő Heródes megöletett Betlehemben minden két éven aluli fiúgyermeket, abban a reményben, hogy az újszülött Messiás is közöttük van. Jézusért adják életüket, bár nem tudnak Jézusról. Karácsony örömét és békéjét ma is mennyi békétlenség árnyékozza be. Ma is számtalan Heródes van, aki hatalmát féltve kegyetlen és kíméletlen a környezetéhez. Karácsony ünnepe erősítse bennünk a szeretetet, a tiszteletet a másik ember iránt. bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]