2016. február 29., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Elemér – vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„A nagy városokat az ember erkölcsére, egészségére és szabadságára veszélyesnek tartom.”
Thomas Jefferson
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f1c2-f855″][vc_column_text]A szökőnap és február más rejtélyei
Az alábbi írás rendhagyónak számít a Kalendárium történetében, ugyanis ez alkalommal nem egy február 29-én történt nevezetes eseménnyel foglalkozunk, hanem e jeles nap történetét kívánjuk bemutatni.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a szökőnapot a közhiedelemmel ellentétben nem február 29-én, hanem öt nappal korábban, 24-én tartjuk, amivel – már öntudatlanul – a legősibb latin hagyományokat követjük. A legenda szerint Róma hét királyának egyike, Numa Pompilius (Kr. e. 715-673) volt az, aki a tíz holdhónap mellé kettő másikat kapcsolt, a 355 napos évet pedig úgy „hozta egyensúlyba”, hogy bizonyos időközönként egy plusz hónapot iktatott be a naptárba. Ez volt az úgynevezett interkaláció, amit hagyományosan február utolsó hat napjának valamelyikén, legtöbbször 24-én hajtottak végre. A Numa Pompilius-féle módszer persze igen pontatlan volt, és mivel a plusz napok betoldása a consulok hatáskörébe tartozott, a politikai küzdelmek során gyakran visszaéltek a szökőnapokkal. Jellemző, hogy a polgárháború évtizedei után, Kr. e. 49-ben már annyira szétzilálták a kalendáriumot, hogy Julius Caesar ez év január 10-én egy kellemes őszi napon kelt át a Rubiconon. A főhatalom megszilárdulása aztán a naptárra is jótékony hatással volt: Caesar a polgárháborúban aratott győzelem után az egyiptomi Szoszigenésszel új kalendáriumot készíttetett mely négyévente, február 24-én toldott be egy plusz napot. XIII. Gergely pápa 1582-ben újabb reformot hajtott végre, a szökőnapot azonban ő sem mozdította el az évnek ebből a szakából, így a római hagyományok a modern korig fennmaradtak.
Bár már egy kisgyermek számára is evidens, hogy a hónapok között a február a legrövidebb, a történelemben akadt olyan kivételes alkalom, amikor 29-ét nem március 1-je követte. Ezzel a furcsa jelenséggel kapcsolatban ugyanakkor számos tévhit is fennmaradt: csupán legenda, hogy Augustus (Kr. e. 27-Kr. u. 14) koráig a február is 30 napos volt, és annak sem volt gyakorlati jelentősége, hogy a szovjet forradalmi naptár szerint is lehetett február 30-ával számolni, hiszen ezt a kalendáriumot főként a munka megszervezése érdekében használták (tehát a nép a hagyományos hónapokat tartotta számon, és február 29-e után március 1-jével számolt). Mindazonáltal február 30-a mégsem tekinthető teljesen a képzelet szüleményének, mivel egy alkalommal, Svédországban bekerült a kalendáriumba. 1699-ben ugyanis XII. Károly király (ur. 1697-1718) elhatározta, hogy átveszi a Gergely-naptárat, az átállást pedig az ottani tudósok úgy akarták megvalósítani, hogy 1700 és 1740 között kiiktatták volna a szökőnapokat a naptárból. 1700-ban annak rendje és módja szerint el is hagyták február 29-ét, hamarosan azonban kirobbant a nagy északi háború, a küzdelem zűrzavarában pedig 1704-ben és 1708-ban is megtartották a szökőnapot. Ennek következtében tehát Svédország „két szék között a pad alá került”, jobb híján pedig XII. Károly 1712-ben úgy döntött, visszatér a Julián-naptárhoz; így történhetett meg, hogy az 1700. esztendőben elmaradt szökőnapot 1712. február 30-án pótolták be.
A februári napok sorát persze lehetne még folytatni: példának okáért ott van február 31-e, mely ugyan sohasem fordult elő a történelemben, ám valamilyen oknál fogva mégis izgatta az emberek fantáziáját: az angolszász világban több sírkő is fennmaradt, mely a feliratok tanúsága szerint egy február 31-én elhunyt embernek állított emléket, de ez a nap misztikus regényekben és tréfákban is gyakori kifejezés, amit magyarul úgy mondanánk: „sohanapján kiskedden.”
Forrás: www.rubicon.hu[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f1c2-f855″][vc_column_text]CSELEKEDJ!
„Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből…” (Júdás 1:23 Károli)
Ne nézd tétlenül, ha valaki, akit szeretsz, olyan helyzetbe keveredik, ami ártalmára lehet! Cselekedj! A Biblia azt mondja: „Tegyetek különbséget, egyesekkel legyetek együtt érzők; míg másokat rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből” (Júdás 22-23 NKJV). A görög szöveg itt a megmentésre egy olyan szót használ, ami azonnali, sorsdöntő, ugyanakkor folyamatos cselekvést jelent. A „rettentéssel” pedig olyan figyelmeztetésre utal, ami jogos félelmet kelt valami emberéletet fenyegető, veszélyes, riasztó dologgal szemben. A jogos félelmet kelt valami emberéletet fenyegető, veszélyes, riasztó dologgal szemben. A „kiragadva őket a tűzből” pedig azt jelenti, hogy nincs vesztegetni való idő, ha kell, de mentsd meg őket! Menj utána azoknak, akik a rossz utat választották! Ne ülj ölbe tett kézzel, azt mondva: „Nem az én dolgom.” Igenis a te dolgot! A jó pásztor otthagyta a kilencvenkilenc juhot, hogy elmenjen az egy elveszett után – és nem állt meg, míg meg nem találta. Akkor a vállára vette, és úgy vitte vissza a karám biztonságába. Megeshet, hogy félreértenek, bírálnak vagy elutasítanak? Persze, de ahogy Pál mondja: „… a Krisztus szeretete szorongat [késztet, kényszerít, sürget] minket” (2Korinthus 5:14 NCV). Ha szereted azokat az embereket, akiket Jézus szeret, akkor nincs más választásod! Nem tudod, mit mondj? Akkor imádkozz így: „Uram, segíts, hogy pontosan tudjam, mit kell mondanom és mit kell tennem! Adj bölcsességet és bátorságot, hogy kimondjam, amit ki kell mondani! Segíts, hogy szeressem őket eléggé ahhoz, hogy megmondjam nekik az igazságot, amíg még van idő! Használj kegyelmed eszközeként, hogy elérjem őket, mielőtt túl késő lenne! Jézus nevében, ámen.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]