2016. július 15., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-lightbulb” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Henrik – germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

Roland – német eredetű; jelentése: vakmerő hős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Mindnyájan úgy választjuk meg társaságunkat és a környezetünket, hogy az tükrözzön minket.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933cb4-a9b8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Berlinben befejeződtek a küzdelmek a XI. olimpiai játékokon, ahol a magyarok 10 aranyérmet nyertek.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73cb4-a9b8″][vc_column_text]SZERETETTEL KIMONDANI AZ IGAZSÁGOT

„… az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben…” (Efezus 4:15)

A legjobb kapcsolatban is előfordulnak nézeteltérések. Ezért kell megtanulnunk vitáinkban tisztességesen küzdeni. Pál így ír erről: „az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus” (Efezus 4:15). Ha olyan családban nőttél fel, ahol otthonotok mindig tele volt feszültséggel és haragos szavakkal, akkor talán most igyekszel mindenáron kerülni a vitákat. A hallgatás azonban nem oldja meg a gondokat, csak arra jó, hogy azok kimondatlanul is éket verjenek közétek. Mit kellene tehát tenned? Először is próbáld megérteni a különbséget az egészséges és a káros konfliktus között. Egy düledező házasságban az ellentétek övön aluli ütéseket eredményeznek, ilyesféle megjegyzések formájában: „Te soha semmit nem csinálsz jól!” vagy „Egyáltalán minek is házasodtunk össze?” és „Egyre jobban hasonlítasz anyádra!” Az ilyen szavak tőrdöfések házastársad önbecsülésébe. Az egészséges konfliktus ezzel szemben továbbra is a nézeteltérést okozó kérdésre összpontosít. Például_ „Rosszul esik, ha nem mondod meg, hogy este későn fogsz hazajönni” vagy: „Zavarba hoztál azzal, hogy a tegnapi társaságban ostobának tüntettél fel.” Hallod a különbséget? Bár mindkét megközelítés egyformán vitát szülhet, de az első házastársad méltóságát támadja, míg a másik a konfliktus forrására vonatkozik. Ha megtanultok különbséget tenni a kettő között, minden nézeteltérésen túl tudtok jutni anélkül, hogy megbántanátok vagy megsértenétek egymást. Sőt, ha azzal, hogy kiharcolod a magad igazát, házastársadat felzaklatod vagy megsebzed, mindketten veszítetek. Ne feledd, ha valaki érzi, hogy szeretik és értékelik, akkor általában nyitottabb és fogékonyabb arra, amit mondani szeretnél neki.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23cb4-a9b8″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonaventura püspök, egyháztanító

1218 körül született Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventura (jószerencse) név a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emléke. 1218 körül, anyja fogadalmához híven, belépett Szent Ferenc Rendjébe. Elöljárói, felismerve tehetségét, a noviciátus után Orvietóba küldték a Rend első hittudományi főiskolájára, de már egy év múlva a párizsi egyetemre. 27 éves korában pedig a híres párizsi egyetemen kezdte meg tanári működését. A fiatal ferences egykettőre Aquinói Szent Tamás mellett a legünnepeltebb tanár lett. 1257-ben, 36 éves korában a Rend generálisává választották. X. Gergely pápa, a II. lyoni egyetemes zsinatra rendelte Szent Tamást is, Bonaventurát pedig kinevezte bíborosnak. Egyhangúlag neki tulajdonították, hogy a görögök visszatértek az Egyház egységébe, mikor letették a hitvallást. Bonaventura hatalmas beszédében adott kifejezést a jelentős eseménynek. Már halálos betegen ment el a zsinat következő ülésére. Visszavonult, készült a halálra. A pápa kezéből vette a szentkenetet, és a feszületre függesztette tekintetét. Így halt meg 1274. július 15-ére virradó éjjel.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]