2016. július 26., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Anna – héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

Anikó – héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

Anita – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Aki mindenben megért, egészen biztos, hogy teljesen érdektelen irányodban.”

Balázs Tibor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d22e-2ccd”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Anna napja

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szépfaludi Ö. Ferenc, Örlőssy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.).  Hírlapíró és szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Nagyváradon, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Egy évig Aradon volt ügyvédsegéd. 1868-ban a Hazám belső munkatársa, majd a Fővárosi Lapok, Reform, Nemzeti Hírlap munkatársa lett. 1883-ban  Lónyay János főispán a Máramaros megye levéltárnokává nevezte ki, egyúttal megbízták a Máramarosi Lapok szerkesztésével, amelynek első száma 1884. január 1-én jelent meg.  1884 augusztusától a lap Szépfaludi és Vékony Antal szerkesztése alatt együtt jelent meg a Máramarossal. 1887-ben a Máramarosi Lapok ismét önálló politikai és társadalmi hetilap lett. Szépfaludi szerkesztette haláláig. Szépfaludi Ferenc volt a Szilágyi István kör elnöke, elbeszélései, tárcái, színművei különböző lapokban jelentek meg. Írt regényeket és műfordítással is foglalkozott. Többek között lefordította Didero Az apáca című regényét. 1896-ban Köröskörül című tárcájával elnyerte Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött 100 koronás pályadíjat.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szervátiusz Tibor, romániai magyar szobrász születése (1930)

– Balatonfüreden, a híres gyógyhelyen előkelőségek részvételével megrendezték az első Anna-bált (1856)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d22e-2ccd”][vc_column_text]A SZÜLŐI HIVATÁS MÍTOSZAI (1)

„…Bizony, az Úr ajándéka a gyermek…” (Zsoltárok 127:3)

A szülői hivatással kapcsolatban sok tévképzet él az emberekben. 1) A jó szülők otthonában mindig rend van. Azt hisszük, hogy otthonunknak tökéletesen kell kinéznie, ezért idegesek leszünk, ha gyermekeink a házat a feje tetejére állítják. Ám ha a tisztaság megszállottjai vagyunk, értékes pillanatokat veszítünk, melyek sohasem térnek vissza többé. Akaratlanul is arra tanítjuk vele gyermekeinket, hogy a dolgok, és nem az emberek a fontosak. Beléjük oltjuk azt a gondolkodásmódot, hogy a látszat fenntartása jobban számít, mint az, hogy együtt örüljünk az életnek. Az igazság az, hogy a házban hamarosan rend lesz, csend és üresség – hamarabb, mint gondolnád! Élvezd hát a rendetlenséget, a nevetést, a kiöntött, leejtett, összetört dolgokat! A bútorokon lévő karcolások kedves emlékké lesznek azokról a kincsként őrzött pillanatokról, amiket gyermekeiddel töltöttél, akik úgy nőttek fel, hogy érezték, fontosak számodra, és szereted őket. 2) A jó szülőnek mindig igaza van. Ann Peterson író és édesanyja így emlékezik egy fiával történt összeütközésre: „Végül összeszorított fogakkal azt kérdeztem tőle: »Miért van, hogy mindig neked van igazad?« Összeszorított fogakkal válaszolt (ezt biztosan az apjától tanulta): »Mert te mindig azt akarod, hogy neked legyen igazad.« Abban a pillanatban megéreztem, hogy Isten figyel. Nem volt szükség szavakra. Tisztán és világosan értettem az üzenetet. Attól a pillanattól fogva az »igazam« elvesztette addigi csillogását.” Fiával való kapcsolata átalakult, kevesebb lett köztük az ellenállás. „Ezt soha nem tapasztalhattam volna meg, ha ragaszkodtam volna ahhoz, hogy mindig nekem van igazam.” Válogasd meg jól a küzdelmeidet! Jó szülőnek lenni nem azt jelenti, hogy gyűjtögeted a polcon a „győzelmeket”, és kiborulsz a „vereségtől”, jó szülőnek lenni azt jelenti, hogy örülsz a családodnak.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d22e-2ccd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Joakim és Szent Anna, Szűz Mária szülei

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. A kiteljesedett középkori legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte az „első” Máriát, a majdani „Istenszülő” Szűzanyát. Joakim hamarosan meghalt, s Anna újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, Alfeus jövendő felesége, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola: a kisebbik Jakab, Júdás Tádé, zelóta Simon és József. Anna Kleofást is eltemette, és újból férjhez ment egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát, akit apja után Szaloménak hívtak. Ő lett Zebedeus felesége és szült Jézus számára újabb unokafivéreket és apostolokat: a nagyobbik Jakabot és Jánost.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]