2016. július 6., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Csaba – török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„A politika olyan játék, hogy csak vaskesztyűben játszható. Selyemkesztyűben nem.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c474-e451″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Neufeld Béla (Nagyszőlős, 1894. július 6. – Budapest, 1962. október 18.) orvos, szociológiai író. 1902-ben Pozsonyban jogi, majd 1926-ban Prágában  orvosi diplomát szerzett. Egyetemistaként tagja volt a Galilei-körnek. Munkatársa volt a Jászi Oszkár szerkesztésében megjelenő Huszadik Század című társadalomtudományi folyóiratnak, majd később a kolozsvári Korunknak, a Magyar Napnak és a Társadalmi Szemlének. Cikkei jelentek meg a Munkás Újságban, a pozsonyi Az Út és Új Szó c. lapokban.  1935-ben belépett a csehszlovákiai kommunista pártba. A társadalmi kérdésekről kezdetben orvosként írt (A társadalmi realitás és a neurózisok; Pszichoanalízis és marxizmus), később szociológiai  problémák foglalkoztatták (Tudomány és társadalom; A tanító; Pálya és hivatás). Érdekelte szűkebb hazájának szociális helyzete. Előadásaiban és írásaiban Fábry Zoltánnal együtt hirdette, hogy a fasizmus ellentmond a haladásnak.

Szülővárosában, Nagyszőlősön a „szegények orvosaként” ismerték.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szentiványi Lajos (1909) Kossuth-díjas festő születése.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c474-e451″][vc_column_text]AZ ELSŐ ÖT PERC

„Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.” (Példabeszédek 18:20)

Amit az első öt percben mondunk, meghatározza az utána következő órák hangulatát. A jó szónokok tudják, hogy az első öt percben meg kell ragadniuk a hallgatóság figyelmét, különben leveszítik annak lehetőségét, hogy hatást gyakorolhassanak rájuk vagy cselekvésre ösztönözhessék őket. Ugyanez igaz a családodra is. Az első öt perc reggel meghatározza az anya és gyermekei egész napi kapcsolatát. Egy reggeli közbeni ráförmedés vagy panasz órákra megkeserítheti egymáshoz való viszonyukat. Ahogy a férj feleségét köszönti, mikor a nap végén hazaérkezik a munkából, hatással lehet az egész estéjükre. Ha azt mormogja: „Na ne, már megint rakott krumpli!”, az feszültséget teremt kapcsolatukban, ami talán éjszakára sem oldódik meg. De a te családodban nem kell ennek így lennie! Amikor még távol vagy szeretteidtől, ellenőrizd le hozzáállásodat, és végezd el a szükséges hangulat-igazítást, mielőtt belépsz az ajtón! Nem baj, ha meg akarod beszélni azt, ami foglalkoztat, de általánosságban szólva jobb, ha a munkával kapcsolatos problémáidat a munkahelyeden hagyod. Kérdés: a családod alig várja esténként, hogy hazaérj? Ha nem, miért nem? Egy kis odafigyelés részedről messzire kihat, és csodálatos nyereséget hoz. A Biblia azt mondja: „A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár. Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” (Példabeszédek 18:19-21). Ne feledd: az első öt percen múlik!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c474-e451″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Goretti Szent Mária szűz és vértanú

Szegény parasztcsaládban született 1890-ben, Rómától délre, Corinaldóban (Ancona tartomány). Apjuk korán meghalt maláriában. Nettunó közelében, Ferriere di Conca-ban édesanyjának Máriával együtt kellett ellátnia a földet és a háztartást. Amíg a nagyobbak a földön dolgoztak, Mária a kisebbeket gondozta és főzött. Volt egy bérlőtársuk is a szomszédban, egy özvegyember és fia, Alessandro, nekik is Mária főzött. A fiúnak tetszett Mária, szeretett volna vele szórakozni, azonban közeledése eredménytelen volt. A kislány többre becsülte a tisztaság erényét.

Mária mélyen vallásos életet élt, rendszeresen imádkozta a szentolvasót, tizenkét évesen volt elsőáldozó. Alig győzte a vasárnapot kivárni, hogy újra áldozhasson. Mindig engedelmes volt, ha megszidták, nem mentegetődzött, nem duzzogott. Minden apróságnak örült, mindenért hálás volt. Szerény volt, sohasem hazudott. A fiú zaklatását nem merte elmondani édesanyjának, hogy ne terhelje, meg aztán a fiú meg is fenyegette, megöli, ha el meri árulni őt. Inkább még többet imádkozott az Égi Anyához erőért.

Így érkezett el 1902. július 5-e, ez a végzetes szombat, amikor Mária megint egyedül maradt Alessandróval. A fiú a szobájába akarta csalogatni a leányt, amikor azonban megint sikertelen maradt csábítása, erőszakkal cipelte be. A kislány szüzessége védelmében keményen ellenállt, kiabált, védekezett. A felbőszült fiú ekkor felkapott egy kést, és 18 szúrással, vágással sebesítette meg a szerencsétlen gyermeket.

Az elősiető szomszédok segítségével kórházba került Mária, kétórás műtéttel próbálták megmenteni, hasztalan. Másnapra meghalt. Halála előtt megbocsátott gyilkosának, mint Jézus is megbocsátott a bűnbánó latornak, és megáldozott.

A fiút 30 évi kényszermunkára ítélték. Pár év után Goretti Mária megjelent neki, ettől kezdve a gyilkos megváltozott, megtért. Szabadulása után Mária édesanyjától is bocsánatot kért, együtt áldoztak az éjféli misén.

Goretti Máriát 1947-ben boldoggá, majd 1950. június 24-én szentté avatták. A hatalmas tömeg miatt először történt, hogy a Szent Péter téren kellett az ünnepséget megtartani. Az eseményeken jelen volt a kislány édesanyja is, gyilkosa is, ami szintén egyedülálló volt az egyháztörténelemben.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]