2016. június 24., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kinga – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

Kincső – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az igaz szeretet nem követel semmit, a másik fél javát keresi. A szeretetteljes elfogadás pedig a konfliktusok kezelésének feltétele. A követelés és a kényszer a kapcsolatok romlásával jár.”

Gary Chapman

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d665-04b0″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gyöngyösi István (Radvánc, Ung megye, 1629 – Rozsnyó, 1704. július 24.). Költő, ügyvéd. Apja gazdag eperjesi prókátor volt. Elemi iskoláit feltehetően Ungváron végezte. Klasszikus irodalmi műveltségét Sárospatakon szerezte. Első felesége az Ung megyei nemes Baranyai Gáspár lánya, Baranyai Ilona volt. 1653-tól gömöri táblabíró 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára.  A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor őt is elfogták, de hamarosan az esztergomi érsek segítségével kiszabadult. Feltehetően ekkor tért át a katolikus hitre.

Ügyvédi szolgálatokat tett Zrínyi Ilonának, Drugeth Zsigmond ungvári birtokának is ő volt a fiskusa.  Családja folyamatosan Radváncon lakott, 1669-ben ő is innen keltezi egyik saját kezűleg írt nyugtatványát.

1683-ban Thököly Imre oldalára állt. Ebben az évben szerezte Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. Thököly bukása után Habsburg-párti lett, de később II. Rákóczi Ferencet támogatta.

Korának egyik legnépszerűbb költője volt. Többek között megénekelte Kemény János erdélyi fejedelem tetteit is.

Radvánci szülőházát 1908. szeptember 20-án az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság nagy ünnepség keretében emléktáblával jelölte meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bay Zoltán fizikus (1900) a német és az angol kutatásoktól függetlenül kifejlesztette a radart, és már 1946-ban radarjeleket irányítottak a Holdra.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d665-04b0″][vc_column_text] A HÁTORSZÁGBAN

„De támasztok majd magamnak hűséges papot, aki szívem és lelkem szerint cselekszik.” (1Sámuel 2:35)

Izráel főpapjának lenni tekintélyes állás volt, és úgy tűnt Éli alkalmas is erre a tisztségre. Otthonában azonban csúfos kudarcot vallott. „Fiai azonban nem az ő útján jártak, hanem a maguk hasznát keresték; megvesztegetésre szánt ajándékot fogadtak el, és elferdítették az igazságot” (1Sámuel 8:3). Ezért Isten azt mondta Élinek: „Minden időkre szóló ítéletet tartok háza népén azért a bűnért, amelyről tudta, hogy fiai azzal átkot vonnak magukra, és mégsem fenyítette meg őket” (1Sámuel 3:13). Szülőként és vezetőként fel kell tenned magadnak a kérdést: Ha Isten elém is ezt a mércét állítja, mint Éli elé, vajon megfelelek-e? Éli végül hitelét vesztette, sőt elvesztette fiait, hivatását és végül életét is. Célt tévesztett, mert néhány kritikus hibát vétett. Nézzük meg ezeket, és lássuk, mit tanulhatunk belőlük: 1) Szavának nem volt súlya. Hirdette Isten Igéjét a gyülekezetének, de nem hangsúlyozta azt saját gyermekeinek. 2) Téves elvárásai voltak. Azt gondolta, hogy gyermekei tudják, mit kell tenni, elvégre az ő fedele alatt élnek, és a szentélyben dolgoznak. Ez azonban nem így működik. 3) Rossz példát mutatott. Éli nem úgy élt otthon, mint amit tanított munkája során. Hivatása gyakorlásában éleslátó volt, de családja vonatkozásában vak volt saját gyengeségeire. Otthonunkban a vezetés nem a hatalomról és uralkodásról szól, hanem arról, hogy odaadjuk magunkat azoknak az embereknek, akik a legjobban számítanak (ld. Efezus 5:25). Nos, nálad mi újság a hátországban?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d665-04b0″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Szent Kinga szűz

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért „szemérmes Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]