2016. június 6., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Norbert – német eredetű; jelentése: északi fény.

Cintia – görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Tudj örülni a kis sikereknek! Ne azt nézd, milyen messze vagy még, hanem azt is, ahová már elértél!”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93e976-3383″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Basilovits János, Joanitz (Hlivistye, 1742. június 6. – Munkács, 1821. október 18.) Bazilitarendi szerzetes, a Munkács melletti Csernekhegyi kolostor főnöke. Szegény sorsú szülőktől származott. Iskoláit Ungváron és Kassán a jezsuitáknál végezte, majd belépett a bazilita rendbe. 38 éven keresztül volt a rendház főnöke. Szinte egész életét a monostorban élte le, amelynek történetét latin nyelvű munkájában örökítette meg. (Brevis notitia fundations Theodori  Koriatovics, olim ducis de Munkács… I-II.), Kassa, 1799, (IV-VI.), Kassa, 1804.

A keleti egyház szertartásainak magyarázatát tartalmazó műveit ószláv nyelven írta. A „ruszin Hérodotosz”-ként emlegették.  Művében a munkácsi monostor, illetve a püspökség sokat vitatott jogait igyekezett megvédeni, bizonyítani. A hamis Korjatovics-legenda ébrentartásával és a ruszinok őshonosságának hangoztatásával megalapozta a ruszin nemzeti tudatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Bánki Donát, gépészmérnök (1859) az akciós turbina feltalálója, mellyel megoldotta a víz nyomási energiájának átalakítását sebességi energiává.

–         Vágó Pál festő (1853) nagy történeti kompozíciókat festett, A huszárság diadala című monumentális alkotásával elnyerte az 1900. évi világkiállítás aranyérmét.

–         Bács Ferenc színész (1936), Romániában orvosnak tanult. 1977 óta Magyarországon él, a Nemzeti Színház tagja.

 Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7e976-3383″][vc_column_text]MI AKADÁLYOZ ABBAN, HOGY MÁSOKNAK SZOLGÁLJ? (4)

„…szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Galata 5:13)

Irányításkényszer. Miközben fontos, hogy igyekezzünk megérteni másokat, nekünk is hitelesnek és nyitottnak kell lennünk, hogy mások is megérthessenek minket. Sokan nem hajlandóak ennyire átlátszó életet élni, mert ez sebezhetővé tesz. Mike Abrashoff író, aki korábban az amerikai tengerészet sorhajóhadnagya volt, megjegyzi: „Vannak vezetők, akik úgy érzik, hogy ha embereikkel nem osztanak meg információkat, akkor jobban a kezükben tarthatják az irányítást. Ez azonban a vezető ostobasága, mely a szervezetet kudarcba sodorja. A titkolózás elszigetelődést szül, nem pedig sikert. Igen, a tudás hatalom, de a vezetőnek a közösség erejére van szüksége, ehhez pedig a közösség tudása kell. Arra jöttem rá, hogy minél több ember tudja, mi a cél, az annál jobban megvalósítható, és együtt jobb eredményt érünk el.” Az emberek eltávolodnak, ha úgy érzik, hogy eltitkolnak előlük valamit. Kívülállónak érzik magukat, emiatt romlik a munkamoráljuk, és csökken a teljesítményük. Jim Lundry a Lead, Follow, or Get Out of teh Way [Vezess, kövess, vagy tűnj el az útból!] című könyvében ír az „Alárendeltek siralmairól”, mely így hangzik: „Mi, az egyenruhások, dolgozunk a megközelíthetetlenekért, megtesszük a lehetetlent is a hálátlanokért!” Éreztél már így te is? Aztán ott van a „Gombatelep siralom” is, mely így szól: „Állandóan sötétben tartanak minket. Időnként idejön valaki, és trágyát szór ránk. De ha felemeljük fejünket, rögtön lecsapják, és konzervdobozba zárnak.” A jó vezetők nem szigetelik el magukat, és nem tartják szándékosan tudatlanságban embereiket. Tájékoztatják őket, és amikor csak lehet, bevonják a döntéshozás folyamatába. Ha valóban szeretnél másokat szolgálni, légy nyitott! Hadd lássák az emberek, hogy ki vagy, és miben hiszel!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2e976-3383″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]LITURGIKUS NAPTÁR:

Magdeburgi Szent Norbert

Norbert a mai Hollandia területén Gennepben született, szülei – egy látomás alapján – már kis korában úgy gondolták, hogy Isten a papságra hívja. Már nagyon korán elhelyezték egy káptalanban (püspök körüli papi testület), ahol megkapta a kisebb rendeket, de nyilvánvalóan nem volt szándékában papnak lenni. Gazdag volt, pompakedvelő, tüzes kedélyű és igen hajlott a szélsőségekre. Életét egyre inkább a földi örömökre rendezte be. Mindezek ellenére ifjúságát semmiféle ballépés nem terhelte.

1110-ben a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Ott látva a pápa kiszolgáltatottságát, valamint a világi hatalom és az egyház közti feszültséget, Norbert megérezte, hogy választania kell a császár és a pápa között. Később fölajánlottak neki egy püspökséget, ami akkoriban nagy vagyont is jelentett, de ő nem fogadta el.

1115-ben történt igazi megtérése egy kolostorban, ahol kapcsolatba került néhány, reformot sürgető szerzetessel. Ekkor szenteltette magát pappá a kölni érsekkel. Szembefordult a káptalan életstílusával, amihez ő is tartozott. Lemondott javadalmairól, birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények között és vándorprédikátorként járta az országot. A források tanúsága szerint rendkívül

jól tudott prédikálni. Kezdetben fő törekvése volt, hogy a viszályokat elsimítsa, később tüzes beszédeivel követőket toborzott az új életformához, amit alapított. Minden gondja a szegényekre és az apostoli életre irányult. Fontosnak tartotta a pápával való egységet. Elment II. Kallixtuszhoz, hogy ő újítsa meg prédikációs engedélyét.

Társaival Prémontré völgyében kolostort alapított, ahol az ágostonos regula szerint éltek közös életet. Erről a helyről kapta nevét az új közösség: premontreiek. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat társítaniuk kellett a világban folytatott működéssel, és azzal, hogy tanúságot tegyenek az evangéliumról keresztények és nem keresztények között. Norbert továbbra is vándorszónok akart maradni anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát. 1126-ban Rómába ment, és ott megkapta a pápától az általa hozott reform, illetve általa alapított rend jóváhagyását. Ugyanebben az évben Magdeburg érsekévé választották, és ettől kezdve jelentős szerepet kellett játszania korának történelmében. A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt Ince pápa pártjára. Egyházmegyéjének megújításával számos nehézségbe ütközött, ellenségeket is szerzett magának, de fáradhatatlanul dolgozott a belső megújulásért és a misszióért.

1134. június 6-án, 54 éves korában hagyta itt a földi életet. XIII. Gergely pápa avatta szentté 1582-ben.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]