2016. május 3., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tímea – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

Irma – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nagyobb csodát nem tudok elképzelni, mint hogy a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Megindul a fejében a képzeletmozi. Az olvasás a legfontosabb.”

Csukás István

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ae43-dd66″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, IV. (1206 nov. – 1270. május 3.) 1235-től 1270-ig magyar király. II. András és Gertrúd meráni hercegnő elsőszülött fia. A szájhagyomány szerint leányával, Kingával (Kunigundával) Máramarosban járt.

1241-ben, amikor a király tudomást szerzett a tatárok támadásáról, eleget téve a főemberei kérésének, elindult a határ felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia és Magyarország között húzódnak egészen a lengyel határig. Amikor a király megbizonyosodott a tatárok várható betöréséről, az Orosz-kapu őrizetére – amelyet hegyi kapunak is mondanak –, s amelyen keresztül vezet az út Magyarországba (a Vereckei-hágóról van szó) – elküldte legfőbb ispánját a seregével, és Magyarországon kihirdette, hogy mind a nemesek, mind azok, akiket királyi szervienseknek neveznek, mind a várkatonák… készüljenek fel a hadra.  1242. március 31-én a tatár sereg a Vereckei-hágón keresztül betört Magyarországra. 1241. április 11-én szétverték a király seregét, és kifosztották az országot. A tatárok kivonulása után IV. Béla a Kárpátok aljának termékenyebb részeire német telepeseket hozatott.  Más részekre galíciai ruszinokat telepített, mivel Mihály csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszláv feleségül vette Béla lányát, Annát, s vele hozományul kapta az Abaúj és Zemplén határában álló Füzér várát. Ugocsa megyébe flamandok, olasz, cseh és ruszin hospesek települtek.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Hajnóczy József író(1750), kora reformmozgalmának kimagaslóképviselője, a magyar jakobinusok egyik vezetője volt, ezért elfogták és kivégezték.

–          Hevesi Sándor író, rendező, színigazgató (1873).

–          Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (1899)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ae43-dd66″][vc_column_text]HA PLETYKÁLNAK RÓLAD (1)

„Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.” (Példabeszédek16:28)

A pletykalapok, beszélgetős tévéműsorok és a rémhírterjesztők pletykákból élnek. Valóban, mindannyian hajlamosak vagyunk terjeszteni, és az is előfordul, hogy rólunk terjesztik mások. Akár van alapja, akár puszta kitaláció, akár egy kicsit mindkettő, mindenképpen fájdalmat okoz. Bár a társadalom viszonylag ártatlan dolognak tartja, Isten szemében a pletyka épp olyan súlyos, mint a „rágalmazás, vádaskodás, felfuvalkodás, pártoskodás” (2Korinthus 12:20). Nos, mit tehetsz, ha rólad pletykálnak? 1) Ha lehet, ne vegyél róla tudomást! Akik a pletykát terjesztik, annak örülnek, ha látják, hogy felzaklatnak. Ezért minél feldúltabb vagy, annál inkább pletykálnak. Ne haraggal reagálj, az csak olaj a tűzre. „Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály” (Példabeszédek 26:20). 2) Alkalmas helyzetben igazítsd helyre! A pletyka képes ara, hogy futótűzként terjedve összetörjön szíveket. Ezért, ha tisztázni akarod az ügyet, azzal megállíthatod a pusztítást. De ne próbálkozz azzal, hogy mindenkinek elmondod, te tudod a valóságot – ezzel csak a tüzet szítod, a terjedését segíted elő, és éppenséggel táplálod a pletykára éhesek étvágyát. Salamon azt mondta: „A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe” (Példabeszédek 26:22). Állj meg, és kérdezd meg magadtól, kik az igazán fontosak életedben, velük próbáld meg tisztázni a helyzetet. Idővel ők majd igazolnak mások előtt. Sok esetben az ő szavuk hitelesebb, mint a tiéd, mert elfogulatlanok. Ha a pletykának van alapja, vagy legalább részben igazságon alapul, ne tagadd a dolgot, és ne mentegesd magad! Az igaz barátok mindig megbocsátanak, és barátaik védelmére kelnek, a pletyka pedig általában szaftosabb történeteket keresve továbblép, és téged békén hagy.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2ae43-dd66″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Fülöp és Jakab, a két apostol, Jézus feltámadásának tanúja, akik szavaikkal és életükkel tanúsították Jézus feltámadását, az Atya szeretetét. Példájuk minket is arra indít, hogy tanúságot tegyünk húsvét öröméről.

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte. Kemény életet élt, és sok zsidót térített a hitre. 62-ben szenvedett vértanúságot.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]