2016. március 25., nagypéntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Irén – görög eredetű; jelentése: béke.

Írisz – görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A húsvét a vallás ünnepe. A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait… Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f4c9-b538″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját.

Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak.

Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Duliskovics János (Holjatin, 1815. nov. 14. – Beregszentmiklós, 1883. márc. 25.) Gör. kat. lelkész, történeti író. Máramaros megyei papcsaládból származott. A gimnáziumot Ungváron végezte, itt folytatta bölcsészeti és hittudományi tanulmányait is. 1841-ben szentelték pappá. 1847-69 között a vereckei, 1869-71 és 1875-1883 között a szentmiklósi kerület esperese. 1870-től szentszéki tanácsos.

Több történeti és néprajzi írása jelent meg: Egy pár szó Szigethről Máramarosban, Századunk, 1838.; Máramaros vármegye részletes rövid ismertetése, Tudományos Gyűjtemény, 1841. Isztoricseszkije cserti ugroruszkih I-III., Ungvár, 1874-77.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Ezen a napon, 1881-ben született Bartók Béla világhírű zenetudós, zeneszerző. Kodály Zoltánnal megkezdte a magyar népdalgyűjtést, romantikus eszményeitől azonban fokozatosan eltávolodott, szerzeményeiben merészen újszerű hangot ütött meg, és megnyitotta a modern magyar zene korszakos jelentőségű mozgalmát. Eleinte hevesen támadták bonyolult harmóniakezelése miatt, egyedülálló dallam és ritmusvilága csak nehezen talált megértésre. Nagyjelentőségű művei – A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, Csodálatos mandarin, Cantata Profana – Európa zeneművészetének vezéralakjává tették.

–          Papp László ökölvívó (1926) háromszoros olimpiai bajnok, hatszoros profi Európa-bajnok, a világbajnoki címért a diktatúra sport- és pártvezetése nem engedte megmérkőzni.

–          Faludi Ferenc író, költő (1704) születése. Műveiben a léha nemesi életet fedve elítéli, eszménye a derűs, a kiművelt, a világra optimizmussal tekintő keresztényi élet.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f4c9-b538″][vc_column_text]FÉLELEM NÉLKÜL SZEMBENÉZNI A HALÁLLAL

„Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok!” (Ézsaiás 26:19)

Arisztotelész a legfélelmetesebb dolognak nevezte a halált, mert „úgy tűnik, ezzel vége mindennek.” Jean-Paul Sartre azt mondta, hogy a halál miatt az életnek semmi értelme. Robert Green Ingersoll, a szókimondásról ismert amerikai agnosztikus, testvére temetésén nem tudott reménységről beszélni, csak ezt mondta: „Az élet keskeny völgy az örökkévalóság két hideg és meddő hegycsúcsa között. Hiábavaló azon igyekezetünk, hogy túllássunk ezeken a hegyeken.” François Rabelais francia humanista utolsó szavai ezek voltak: „Megyek, megnézem »a nagy tanárt«.2 Shakespeare a Hamletben arról ír, hogy rettegünk „egy halál utáni Valamitől”, mert ez „nem ismert tartomány, melyből nem tér meg utazó.”* Nyilvánvaló, hogy hihetetlenül élni nem csupán nyomorúságos életet jelent, de gyötrelmes halált is. Egy humorista egyszer megjegyezte: „Örökké szándékozom élni… eddig egész jól megy.” De mi van akkor, ha a halál nem olyan, mint amilyennek a filozófusok tartják? Nem átok, csak egy átjáró? Nem egy krízis, amit el kell kerülni, hanem egy sarok, ahol be kell fordulni? Mi van, ha a teremtő nem a Nagy Kaszás tulajdona, hanem Lelkünk Őrzőjének birtoka, aki hamarosan így szólít majd: „Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok”? Pál azt írja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.” (1Korinthus 15:19-21). A halál nem „a nagy Talán”. Földi életed utolsó napja a legjobb napjaid előhírnöke!

 * A Shakespeare idézeteket Arany János fordításában közöltük.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f4c9-b538″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]LITURGIKUS NAPTÁR:

Nagypéntek

„A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja.” (Római misekönyv)

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása)

Eredetileg a keleti egyház ünnepe. A római egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését. A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült. A Szent Szűz „igen” szavára elindult az istengyermeki élet.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]