2016. március 30., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zalán – török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Isten megbocsájtja az emberek bűneit, mert szereti őket, de a hibákat, amiket elkövetnek, nem teheti meg nem történtekké, és ezeknek a hibáknak a következményeit viselni kell.” 

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939ca5-0351″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fenczik István, dr. (Nagylucska, 1892. okt. 13 – Ungvár, 1945. márc. 30.). Miniszter, országgyűlési képviselő. A gimnáziumot Ungváron és Beregszászban végezte. Budapesten teológiát, Bécsben filozófiát és teológiát tanult. Párizsban elvégzett egy francia nyelvtanfolyamot, miközben a Sorbonne-on jogot hallgatott. Bécsben és Budapesten elvégezte a zeneakadémiát, oklevelet is kapott. 1918-ban avatták a teológia és bölcsészeti tudományok doktorává.

1916 és 1918 között az ungvári tanítóképző tanára és énekkarának karnagya, 1918-22 között teológiai tanár, 1922-től 1926-ig az ungvári állami orosz reálgimnázium, 1926-ban pedig az ungvári papnevelő tanára, melynek 1929-ben ügyvezető dékánja, majd igazgatója lett.

1923-ban ő szervezte meg Ungváron a Duchnovics Kultúregyesületet, amelynek hosszú ideig ügyvezető titkára volt. Elnöke lett az ungvári városi könyvtári bizottságnak, a Duchnovics-cserkészek központjának.

1932-ben beindította a Kárpátorusszkij Golosz c. napilapot, melynek kiadója lett.

1926 és 34 között Párizsban, Belgrádban, Lembergben, Rigában, Szófiában és Amerikában több mint 150 előadást tartott a ruszinkérdésről. Amerikából hazatérve a cseh hatóságok letartóztatták, de 48 napi vizsgálati fogság után szabadon engedték, mivel időközben képviselővé választották.

1935-ben Huszton megalakult az Orosz Nemzeti Autonóm Párt, melynek elnöke lett és a párt küldötteként bekerült a cseh parlamentbe, 1938-ban Prágában miniszterré nevezték ki. Kárpátalja Magyarországhoz való csatolása után 1944-ig a magyar nemzetgyűlés tagja. 1940-ben az esztergomi Szent Gellért Tudományos Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

1945-ben a szovjet hatóságok letartóztatták és az ungvári börtönben kivégezték.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző születése (1931). Legismertebbek az oratórikus- és kórusművei, valamint operái (Vérnász, Sámson, Ecce homo).

Szabó Lőrinc költő (1900) az Ady utáni nemzedék egyik legkiválóbb lírikusa. 1945-ben meghurcolták, hallgatásra ítélték, csak később jelentkezett újabb köteteivel.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79ca5-0351″][vc_column_text]A SZENTLÉLEK (2)

„… kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek…” (János 14:16)

A Bibliában Salamon az élet huszonnyolc különböző időszakát sorolja fel. Íme: „Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvények kitépésének. Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának. Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak. Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének.” (Prédikátor 3:2-8). Isten határozza meg életünk minden egyes szakaszát. A zsoltáros ezt mondta: „Életem ideje kezedben van” (Zsoltárok 31:16 Károli). Mit kell tehát tennünk, ha új életszakaszba épünk? Kérjük a Szentlélek segítségét, mert ő tanácsadónk, a Pártfogónk. Jézus azt mondta tanítványainak: „kérni fogom az Atyát, ás másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké” (János 14:16). Ha tanácsra van szükséged, mert nem vagy benne biztos, mit kellene tenned, vagy merre kellene indulnod, a Szentlélek mindig elérhető, kész arra, hogy utat mutasson. Ez azt jelenti, hogy érzékenynek kell lenned arra, ha bibliaolvasás közben kiemel számodra egy igeverset, vagy elültet egy gondolatot benned, vagy egy baráton keresztül szól hozzád. Nem vagy egyedül, hacsak nem akarsz egyedül lenni. Csak kérj tanácsot a benned élő Pártfogótól!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29ca5-0351″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Climacus Szent János

649-ben született. Az Úr Jézus nyilvános fellépése előtt 30 évet töltött a názáreti csendes otthonban. A világ előtt ismeretlen, rejtett élet volt ez, amely imádság, elmélkedés, munka, szeretet, engedelmesség és önmegtagadások közt telt el. Ez az élet mindig ihlette a mélyebb lelkeket. Szent János is azok közül való, akikre ez a krisztusi rejtett élet különösebb hatással volt.

Azon a földön született 580 körül, amelyet Üdvözítőnk megszentelt életével. Gyermekkoráról semmit sem tudunk. Mindössze 16 éves volt, amikor elhagyta hazáját és a világot, s a Szentföldtől délre fekvő Sínai-hegy vidékére ment. Ez a terület akkor az Istennek élő lelkek kedvelt hazája volt; egymást érték rajta szerzeteskolostorok és remetetelepek. János itt egy kolostorban vonult, és a szentek tudományában igen jártas, jámbor életű szerzetes, Martirius vezetése alatt állott négy évig.

Miután elsajátította a keresztény tökéletesség alapelveit, az alig húszéves ifjú szerzetes a Sínai-hegy lábánál remeteéletet kezdett élni, anélkül azonban, hogy teljesen megszakította volna a kolostorral az összeköttetést. Lakása kezdetben egy kis remetekunyhó volt, amelyet később barlanggal cserélt föl. Itt töltött negyven esztendőt.

Miben telt el ez a hosszú negyven év ott távol a világtól? Az Úr Jézus názáreti rejtett életének követésében! Sokat elmélkedett és imádkozott. Szent volt a hegy, amelynek tövében lakott: megszentelte az ószövetség legfelségesebb Isten-jelenése, amikor az Úr e hegyen a felhőből villámlás és mennydörgés között kihirdette a tízparancsolatot. Az ilyen helyen dúsabban hullanak bele a lélekbe a tízparancsolatot kiegészítő hegyi beszédnek és az evangéliumi tanácsoknak magvai. Ahol valamikor Isten szövetségre lépett a zsidó néppel, ott a lélek buzdul arra, hogy végleg, fönntartás nélkül egyesüljön Istenével. Ahol Mózes 40 nap és 40 éjjel az Úrral beszélgetett s kenyeret nem evett és vizet nem ivott s ezzel előre jelezte az Úr Jézus 40 napos böjtjét, ott János a legteljesebb remete igénytelenségben élt 40 évig.

Lakása a betlehemi istállóra emlékeztetett, s életrajzírói azt mondják róla, hogy inkább az étel látásából, mint használatából táplálkozott. Azután foglalkozott kézimunkával, amellyel saját maga kereste meg élelmét. De a magányos élet ellenére sem vált hideg-rideg emberré. Sokan jöttek hozzá; ki tanácsot kért tőle, ki imádságába ajánlotta magát. Szívesen vállalkozott mindkettőre: szeretettel adta Krisztus követésre a tanácsait s imádkozott a szükséget szenvedőkért. S tudott alázatos lenni. Amiért odaadással foglalkozott a lelkiélet kezdőivel, néhány remete és kolostorlakó azt terjesztette róla, hogy fecsegő, ámító. A szent nem érzékenykedett, hanem úgy gondolta, hogy mások talán jobban ismerik őt, mint saját maga. Mindjárt kész is volt a gyökeres orvossággal: elhatározta, hogy a jövőben egy szót sem fog szólni. Az elhatározást tett követte: egy évig teljesen hallgatott s utána csak azért szólalt meg, mert régi bírálói látták nagy szentségét és alázatosságát s szégyenkezve kezdték erre kérni.

Hatvanéves volt már, amikor a szomszéd kolostor lakói, részben azok, akik azelőtt fecsegő embernek tartották, megválasztották elöljárójuknak. Csak nagy nehezen vállalta el ezt a tisztséget.

Életrajzírói kiemelik, hogy vezetése alatt a szerzetesek igen nagy előrehaladást tettek a lelkiéletben. Amikor azonban érezte, hogy közeledik a földi élettől való búcsúzás ideje, megvált a kolostortól s annak vezetését öccsére, Gergelyre bízva visszatért régi kedves és keményebb életmódjához, a barlangba. Itt azután nemsokára igaz szentnek halálával halt meg életének 70. évében, valószínűleg 649. március 30-án.

Egy barátja, a raithus kolostor elöljárója, a krisztusi lelkiélet nagymesterét bámulta benne s igen kérte, írja meg saját tapasztalatai alapján ennek az életnek szabályait. Szentünk a kérésnek engedett s megírta korának legjelentősebb lelki könyvét, amelynek címe: Az égbe vezető lajtorja. Ettől kapta nevét is: „Klimakosz” Szent János. A cím első görög szava, Klimax, ugyanis annyit jelent, mint létra, és Klimakosz, annyi, mint lajtorjás, azaz az „égi lajtorja” szerzője. Ugyancsak ennek a könyvnek köszönheti Szent János a Skolasztikus (tudós) jelzőt is, amellyel az utókor megtisztelte. Ez a mű az Úr rejtett életének nyomába lépő lelki, illetve szerzetesi életet úgy fogja föl, mint egy lajtorját, mely a földet az éggel összeköti. Az egyes fokozatokat, amelyeken áthaladva a lélek tisztul és gazdagszik, létrafokoknak nevezi. Megkülönböztet 30 ilyen fokot, mert az Úr názáreti rejtett élete is 30 évig tartott.

János élete és művei sokakat segítettek, hogy példaképül maguk elé állítsák az Úr rejtett életét s hogy a bensőséges lelkiélet létráján eljussanak az égbe.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]