2016. október 15., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Teréz – görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Akik nem játszanak, gyakran siránkoznak, hogy a szerencse elmegy mellettük. Nem hajlandóak meglátni, hogy szerencséjüket részben ők teremtik meg.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933a7b-4cca”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Teréz napja sokfelé volt szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Teréz napját a Balaton vidékén, Baranyában is szüretkezdő napként tartották számon. A Bánátban, Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Krüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1875. március 21. – Szatmárhegy, 1953. október 15.) Költőnő. A család Sárospatakon élt, amikor a nyolcéves kislány hallóidegei bénulása következtében teljesen megsüketült. Látása is korán meggyöngült, úgyhogy a külvilágot csak „örök csenddel ködön át” érzékelte. 1889-ben visszaköltöztek Máramarosszigetre. Édesapja irányította tanulmányait, az ő hatására kezdett írogatni.  Költeményeit, tárcáit, elbeszéléseit a Máramarosi Híradó, a Máramarosi Lapok, a Bereg és az Ugocsa közölte. 1897-ben jelent meg első verseskötete. Nagy hatással volt rá Tompa Mihály költészete. Újabb versek című kötetéhez Szabolcska Mihály írt előszót. Versei elolvasása után Gárdonyi Géza levélben „édes kis csalogánynak” nevezte. Az 1920-as években az újabb erdélyi líra (Reményik, Áprily) újabb lendületet adott költészetének. Egyes írásai Viski Böske néven láttak napvilágot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fábri Zoltán színházi és filmrendező (1917) születése, kétszeres Kossuth-díjas

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73a7b-4cca”][vc_column_text]PAPSÁGRA HÍVATVA (2)

„Az Úr pedig színről színre beszélt Mózessel, ahogyan az ember a barátjával szokott…” (2Mózes 33:11 NKJV)

A papok nemcsak háromféle színtű fényben szolgáltak, de az Istennel való bensőséges kapcsolatnak is három szintjét élték meg. Mózes élete nagyszerűen példázza ezt. Amikor Isten először hívta Mózest, hogy vezesse Izráel népét, egy égő csipkebokorból szólt hozzá. Amikor ezt Mózes meglátta így szólt: „Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát…” (2Mózes 3: 3) Sosem volt kétséges, hogy Isten kész szólni hozzánk. Az igazi kérdés mindig az, hogy mi hajlandók vagyunk-e abbahagyni, amit épp csinálunk, „odamenni”, mint Mózes, és engedelmeskedni annak, amit Isten mond. Tudna Isten szólni hozzád, amikor épp reklámszünet van egy kedvenc sorozatod közben? Tudna – de valószínűleg nem fog. Ő király, és azt várja tőlünk, hogy a hozzá való közeledésünkben betartsuk azokat a protokollszabályokat, melyeket Igéjében megfogalmazott. A következő alkalommal Isten egy hegyen szólt Mózeshez, akkor adta neki a Tízparancsolatot. Eközben az egész hegyet tűz és füst borította Isten jelenlététől (ld. 2Mózes 20:18), az emberek pedig reszketve mondták Mózesnek: „Te beszélj velünk, és mi hallgatunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk!” (2Mózes 20:19). Az ilyen pillanatok különböztetik meg Isten embereit a tömegtől! Végül Mózes olyan bensőséges kapcsolatba került Istennel, hogy az Úr szemtől szembe beszélt Mózessel, ahogyan az ember a barátjával szokott (ld. 2Mózes 33:11). Képzeld el az ilyen szemtől szembe találkozást és beszélgetést Istennel! Micsoda kiváltság! Ez kellene, hogy legyen szíved legnagyobb vágya. Mert ha szemtől szembe találkozol Istennel és egyenesen tőle hallod, amit mond, akkor leszel kész és alkalmas feladatod végzésére.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23a7b-4cca” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Avilai Nagy Szent Teréz szűz és egyháztanító

A mély Istenkapcsolatból fakadó misztika és a mindennapi élet gyakorlata jól megfértek Teréz életében. Igaz lelkülettel követte Jézust, és bíztatott másokat is Jézus követésére.
Avilában, Spanyolországban született 1515. március 28-án, tizenegyedik gyermekként. Édesapja Cepeda Sanchez Alfonz jómódú, vallásos kereskedő ember volt, édesanyja Ahumada Beatrix igen jámbor asszony volt. Teréz korán megtanult imádkozni, hitéért lelkesedni és nagyon korán elkezdett olvasni. Tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt. Gyermekes lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni.
Ezután lovagregényeket próbált írni, majd szépségével kezdett túl sokat foglalkozni.
Tizenhat éves korában már a hivatását is elvesztette, már nem gondolt apácaságra. Vidám társasági életet élt. Ekkor édesapja ágostonos apácákra bízta nevelését. Itt újra magára talált. Betegen hazakerült. Felgyógyulva titokban elhagyta otthonát és 1533. november 2-án apja beleegyezését is megszerezve karmelita apáca lett. Rendi neve: „A Jézusról nevezett Teréz”.
Sokat betegeskedett, egy alkalommal napokig tetszhalott is volt már, majdnem élve eltemették, de magához térve és feljavulva egyre nagyobb lett életszentsége. Egyre többször jelentkezett életében a szemlélődő imádság kegyelme. Sokat szenvedett a gyanúsítások, megnemértések, értetlenségek miatt. Magával szemben is bizalmatlan volt, hátha nem Istentől vannak adományai. Tudós és szent emberek megnyugtatták, de figyelmeztették is a kegyelmekkel járó szent elkötelezettségre is. Gyóntatója parancsára kezdte leírni lelki élményeit.
Már életében szentként kezdték tisztelni, de a féltékenység sokakat ellene fordított. Látomásban az Úr parancsot adott neki, hogy elvonultabb élettel folytassa lelki útját. 1562. augusztus 24-én Avilában 12 társával megalapították a Szent József-kolostort. Itt az eredeti karmelita szabály szerint éltek, „sarutlanok” lettek. Keresztes Szent Jánossal sikeresen reformálta meg rendjüket, az eredeti szigorú szabályok szellemében. Sok rendházat alapított, kiterjedt levelezést folytatott.
Sokan kívánták látni, vele találkozni. Amikor Alba hercegi családja hívta, hogy jelenlétével segítséget adjon, Teréz sietett Albába, de már csak nagybetegen ért oda. Megmondta halála pontos idejét, de alázatosan vállalta az orvosi vizsgálatok és kezelések gyötrelmeit. 1582. október 4-én halt meg, azon a napon, amelyen XIII. Gergely pápa naptárreformja megkezdődött, ezért ünnepeljük október 15-én (mert 4-én a naptárreform miatt 15-ét írtak!). Holtteste épségben maradt, Albában őrzik, a tiszteletére emelt gyönyörű bazilikában. 1614-ben boldoggá avatták, 1622-ben pedig XV. Gergely pápa szentté avatta. VI. Pál pápa 1970-ben egyháztanítói címet adott neki. Spanyolország második védőszentje. Jelmondata volt: „Szenvedni vagy meghalni!”
Példája:
Gyengén, betegen is erős az erős! 

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]