2016. szeptember 1., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Egyed – görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.
Egon – az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet becézőjéből önállósult.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ismerj mértéket és alázatot!”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9328f2-0cb0″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Egyed napja

E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Ismert találós kérdés: „Mikor van a túrós csusza neve napja? – Egyed napján.”

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bethlen Miklós, bethleni, gróf (Kisbun, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.). Erdélyi államférfi, kancellár, emlékíró. 1664. június 1-jén Párizsból hazatérőben Husztra érkezett, ahol az idős Rhédey Ferenc fogadta. De egyéb élménye is volt. „Huszton egy férj nélkül való, más férjes, de mégis özvegy, két igen szép úri dáma pántlikás köntösömet s magamat sokat nézett, szeretett”. 1681 augusztusának utolsó heteiben a Thökölyvel szövetségben indított magyarországi hadjáratban az erdélyi hadak főstrázsamestere. 1686 márciusában tagja volt annak a bizottságnak, amely Máramarosban az odavezényelt császári katonák visszaéléseinek kivizsgálásaival foglalkozott. A zsoldosok „török módra” viselkedtek, loptak, raboltak. „Nagy sokaság, irtóztató tereh egy olyan sovány vármegyén – írta Bethlen.

1690-ben meghalt Apafi fejedelem. Utódja a fia, II. Apafi Mihály lett, akinek megerősítését Bécsből várták a rendek. Bethlen szeptember 8-ától Bécsben tárgyalt, s kieszközölte az Erdély helyzetét szabályozó diplomát,  maga számára pedig Máramaros megye főispáni székét. Beiktatására 1692. május 29-én került sor. Ritkán tartózkodott a megyében, azonban neki köszönhető, hogy Lipót megerősítette jogaiban az öt koronavárost: Técsőt, Husztot, Visket, Hosszúmezőt és Szigetet. Rabutin pénzkövetelése elleni tiltakozása miatt kizárták a tanácsból, és házi őrizetbe vették.  1704 és 1712 között raboskodott.  1708-1710-ben írta Bécsben önéletírását, amelyet a magyar irodalom egyik remekeként tartanak számon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Pécsett egyetem létesül, de Orbán pápa nem engedélyezi, hogy teológiai kar működjön (1367).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-728f2-0cb0″][vc_column_text]A MUNKÁD SZÁMÍT AZ ÚRNAK! (1)

„Az én Atyám mind ez idáig munkálkodik, én is munkálkodom.” (János 5,17)

Egy ügynök egyik ügyfelét látogatta meg, amikor megdöbbentő látvány fogadta: azt lát­ta ugyanis, hogy egy nagy kutya üríti ki éppen a szemetes kosarat. „Ez is a munka része” – mondta a kutya vidáman. „Tudja a gazdád, milyen szerencsés, hogy beszélő kutyája van?” – kérdezte az ügynök. „Nem” – felelte a kutya – „és ne is mondd el neki, külön­ben a telefonokra is nekem kell majd válaszolnom”. A Biblia azt mondja: „Nincs jobb, mint ha az ember… megelégedést talál munkájában… ez az öröm Isten kezéből jön…” (Prédikátor 2:24 NLT). Max Lucado mondja: „Mielőtt Isten feleséget vagy gyermeket adott Ádámnak, munkát adott neki »az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze« (1Mózes 2:15). Isten értékesnek mondja a munkát kőbe vésett parancsolatában: »Hat napon át dolgozz, de a hetedik napon pihenj…” (2Mózes 34:21). Csakhogy a pihenés parancsán lévő hangsúly miatt tekintetünk átsiklik a munka parancsa felett… a munkád számít az Úrnak … és a társadalomnak… A városokban szükség van vízvezeték szerelőkre. Az országoknak szükségük van katonákra. A jelzőlámpák elromlanak. A csontok eltörnek. Valakinek pedig fel kell nevelni a gyerekeket… Akár számítógépet programozol, akár a gyerekeid cipőfűzőjét kötöd be… Istent utánozod… Jézus azt mondja: »Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (János 5:17). A munkád tölti ki az életed felét. Nem kellene hát azzal Istent közvetítened? Az a heti 40-60 óra nem az övé-e ugyanúgy, mint a többi? A Biblia nem ajánlja a munkamániát fájdalomcsillapításul, de Isten arra hívja a fizikailag alkalmasakat, hogy műveljék meg a kertet, amit ad nekik… Használd tehát az egyedülálló lehetőségedet (amit csinálsz) arra, hogy Istent dicsőítsd (amiért teszed) életed minden napján (ahol teszed).”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-228f2-0cb0″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Egyed

Szent Egyed (latinul: Aegidius, franciául: Saint Gilles, olaszul: Egidio) bencés szerzetes (Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül), apát. A kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védőszentje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát. Ünnepe szeptember 1-jén van.

Szent Egyed megkülönböztetendő az azonos nevű 10. századi olasz remetétől, Assisi Szent Ferenc 13. századi remetetársától is, és a szintén azonos nevű spanyol ciszterci apáttól.

Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett.

Legendája szerint az Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard). A szent sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouseban vannak. Európa szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére.

A ma Szlovákiában lévő bártfai Szent Egyed bazilika az UNESCO kulturális világörökségének része.

Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt) kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal. A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.

Ikonográfiai ábrázolása: A 11-12. századtól német és osztrák területen gyakran látható késő gótikus oltárokon mint bencés apát, lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét vagy a combját.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]