2017. augusztus 18., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ilona – a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

Ilka – az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Tudod, mikor várok, visszagondolok a régebbi hasonló eseményekre, egy szép bíbor naplementére, és elképzelem, hogy a mai még sokkal szebb lesz.”

Louis de Saint-Marché

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932c3e-6021″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Roth Gábor (Ungvár, 1857-1. augusztus 18. – ?,?). Ügyvéd. A gimnáziumot Ungváron végezte, jogot Pesten tanult, ahol 1847-ben ügyvédi irodát nyitott. 1881-ben Beregszászon telepedett le. A városban izraelita magyar egyletet alapított, amelynek elnöke lett, ő alapította a felekezeti menedékházat is a városban. Bereg vármegyének több évig volt tiszteletbeli tiszti ügyésze, a megye árvaszékének tiszteletbeli ülnöke, a királyi törvényszék hites tolmácsa, a beregszászi kereskedelmi iparbank igazgatósági tagja és jogtanácsosa. Több cikket írt az állampolgárságról, a párbaj eltörléséről, a cigányok sorsának enyhítéséről.  Egy elhagyott népfaj című cikke 1888-ban a Bereg 3. számában jelent meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Gróf Széchenyi István kezdeményezésére elrendelték a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását (1827)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72c3e-6021″][vc_column_text]NE FÉLJ! (3)

„Miért féltek ennyire?” (Márk 4:40)

Jézus követése kikerülhetetlenül azt jelenti, hogy viharokba fogsz kerülni. Amikor a hullámok átcsapnak a fejed fölött és gyorsan süllyedsz, akkor tudsz meg olyan dolgokat Istenről, amit egyébként sohasem ismertél volna meg. Először azon csodálkozol, hogy keveredtél ebbe a zűrbe, de aztán kezded meglátni Isten kezét a helyzetben, és végül azt mondod: „Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?” (Márk 4:41). A tanítványok végül eljutottak odáig, amikor már készek voltak követni Jézust – kérdés nélkül. Számodra is ez Isten terve. A „ne félj” parancs nem naivitásra vagy tudatlanságra szólít fel. Isten nem azt akarja, hogy ne legyünk tudatában az élet kihívásainak. De amíg Péter Jézusra nézett, a hullámok nem tudták lehúzni őt. Tehát figyelj Istenre, állj rá Igéjére, és emlékezz jóságára! A Biblia azt mondja: „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk” (Zsidók 2:1). Bármibe is kerül, ne vedd le tekintetedet az Úrról! C.S Lewis írta: „A hangulatunk aszerint változik, amilyen képet az értelmünk épp elénk vetít. Ezt tapasztalatból tudom. Most, hogy már keresztyén vagyok, előfordul, hogy olyan hangulatom van, amikor ez az egész nagyon valószínűtlennek tűnik: de amikor ateista voltam, voltak olyan hangulataim, melyekben a keresztyénség szörnyen valószínűnek tűnt… ezért annyira elengedhetetlen erény a Hit: amíg nem tanítod meg hangulataidnak, hogy hol a helyük, sosem lehetsz sem igazán keresztyén, sem igazi ateista, hanem olyan teremtmény maradsz, aki ide-oda hánykolódik, akinek a hitvilága az időjárástól vagy az emésztéstől függ. Következésképp tanítanod kell magadnak a Hit szokását.” Ezért a mai üzenet számodra ez: Ne félj!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22c3e-6021″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Eudes Szent János

Eudes (ejtsd: öd) Szent János 1601-ben született a franciaországi Séez egyházmegyében, Eudesben. Apja földműves és falusi felcser volt. Polgári jómódban nevelkedett. Kiváló tanuló volt, már kisgyermek korától buzgón vallásos. Nem kívánt megházasodni, hanem 1620-ban felvette a kisebb papi rendeket.

Jézus és Mária Szent Szíve tiszteletének nagy apostola volt. Erre a célra 1643-ban külön papi társulatot alapított, így kívántak a szemináriumokban jó papokat nevelni. A szemináriumok szervezését még saját társai közül is sokan ellenzéssel fogadták, de ő nem törődve a vádakkal egyre újabb és újabb szemináriumokat alapított.

Veszélyben forgó lányok megmentésére és keresztény nevelésére is gondolt, ennek érdekében alapította meg „A szeretetről nevezett Miasszonyunk” szerzetét.

1680. augusztus 19-én hunyt el Caenban súlyos betegen, szentségekkel megerősítve. Sírfelirata: „Pie vixit, sancte obiit” – Jámborul élt, szentül halt meg. X. Piusz pápa 1909-ben iktatta a boldogok sorába, XI. Piusz pápa pedig 1925 pünkösdjén az arsi plébánossal együtt ünnepélyesen szentté avatta.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]