[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bálint– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.

Valentin– latin eredetű; Jelentése: erős, egészséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A szerelem melege rokon a nap erejével. A nap a legnagyobb tűzforrásunk, de életadó szerepéhez hozzátartozik a tőlünk való távolsága is. Hasonlóképp a valódi szerelem: egyszerre legfőbb tűz, leghőbb izzás, de ugyanakkor a lélek soha nem szűnő, véghetetlenül gyengéd tartózkodása is.”

Pilinszky János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9337ed-930d”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve. A Csongrád megyei Mindszenten még a madarak etetése is szokás volt, magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Balaton környéki adatok szerint meg éppen a madarak és a tolvajok távol tartására metszették meg a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Béla, II. Vak Béla (1108 – 1141. február 13.) 1131-től 1141-ig magyar király. 1113-ban Kálmán király apjával együtt megvakíttatta. Trónra kerülése után a vak király feleségének volt nagyobb befolyása a kormányzatra. Az ő kezdeményezésére számoltak le a Béla megvakíttatásában részes főurakkal és a trónkövetelő Borisz herceggel. Borisz Kálmán király házasságtörést elkövető feleségének, Eofémiának volt a fia, akit az anyja Kijevben szült meg, ahová száműzték.  Borisz tizenhét éves korában orosz és lengyel sereggel a Vereckei- vagy az Uzsoki-hágón átkelve akarta visszaszerezni a trónt.  Béla az Ung megyei Arad mellett várakozott Boriszra, s 1132. július 22-én szétverte seregeit. A magyar főurak közül a Boksa, Radván-Bogát, Borsa és más nemzetségbeliek is Borisz pártjára álltak, akik közül hatvannyolcat a királyhű nemesek felkoncoltak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Csermák József, Helsinki kalapácsvető olimpiai bajnoka születése (1932)

Sztankay István Kossuth díjas színész születése (1936).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-737ed-930d”][vc_column_text]

HOGYAN KERÜLJÜK EL A HAJÓTÖRÉST? (1)

„… a további hajózás nem csak a rakományra és a hajóra, hanem életünkre nézve is veszélyessé válik.” (ApCsel 27:10)

Pál apostol fogolyként utazott egy hajón, amely Palesztinából Rómába tartott. Miután már jó nagy utat megtettek a Földközi-tengeren, és kikötöttek Kréta szigetén, Isten parancsára Pál figyelmeztette a legénységet, hogy ne hagyják el a kikötőt, mert viharos időjárás közeledik. Ők azonban nem hallgattak rá, aminek a végeredménye hajótörés lett. Miért? Türelmetlenségük miatt! Tartani akarták magukat a menetrendhez (ld. ApCsel 27:9–12). Az igazság az, hogy ha megengedjük magunknak a türelmetlenséget, akkor gyakran keveredünk viharba. Egy lelkész írja: „Sok olyan, válságot átélt emberrel beszéltem, akik türelmetlenül várták, hogy házasságot köthessenek… hogy új állást kapjanak… vagy hogy a város másik részébe költözzenek. Nem szántak időt arra, hogy Istennel megbeszéljék a dolgot, így egyenesen belehajóztak a rájuk váró viharokba.” Ha nem várjuk meg azt a társat, akit Isten választana nekünk, a magányosság belehajszolhat a nem megfelelő személy karjába és egy boldogtalan életbe. Ha úgy hozunk pénzügyi döntéseket, hogy nem tanácskozunk először Istennel, akkor olyan adósságokba keveredünk, amiből évekig tart kimászni. Néha, amikor Isten nemet mond, az nem azt jelenti, hogy soha. Egyszerűen csak azt mondja ezzel, hogy „nem most”. Márpedig arra, amit ő tartogat, érdemes várni! Íme, valami, amit nem ártana észben tartanod: Isten azon dolgozik, hogy belülről felkészítsen, és ellásson mindazzal, ami szükséges ahhoz, amit számodra tervez. Igéje azt mondja: „aki hisz, az nem fut” (Ézsaiás 28:16 KJV), ne légy hát türelmetlen, ne siess el semmit! „Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged…” (Zsoltárok 37:34 Károli).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-237ed-930d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök, egyházszervezők, Európa védőszentjei

A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket.

A testvérpár Tesszalonikában született 827 körül. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill pap lett, Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Cirill később a kazárok közé ment, Metód pedig szerzetbe lépett. III. Mihály császár kérésére 864-ben mindketten Morvaországba mentek. Cirill elkezdte lefordítani szláv nyelvre a Szentírást, és erre külön írásmódot talált ki, a glagolit (vagy cirill betűs) írást. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. 868-ban Rómába mentek, és ott II. Adorján pápa jóváhagyta munkásságukat. Cirill ott halt meg Rómában 869-ben, Metódot pedig püspökké szentelték, és nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. 885-ben Morvaországban halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]