[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]
Aida – Verdi Aida című operája nyomán.Karolina – a Karola továbbképzése.
[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Férj és feleség viszonya sohasem változhatik meg. Ha a szerelem idővel le is higgad, az érzelmek értékesebb fajává alakul át, kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló szeretet lesz belőle, amely mind a szerelemnél, mind pedig a konvencionális társadalmi formáknál többet jelent.”
Berky Imre
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cb5d-a949″][vc_column_text]
NÉPI KALENDÁRIUM:
GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA
Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagyavatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, „hogy annak fényénél múljon ki a világból” (Tápiószentmárton; Gulyás É. 1985: 835). Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. Ugyancsak az egész nyelvterületen elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. A Szeged vidékiek a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban. A gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek (Bálint S. 1980b: 246).
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Turán például a belüknél összekötött gyertyákat a szentképre akasztották. Az Ipoly vidéki falvakban többnyire három gyertyát szenteltettek meg, a kisebbet égzengéskor, viharkor vették elő, a nagyobbak közül az egyiket a nagybeteg vagy a haldokló kezébe adták.
Ugyancsak általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Általában úgy vélik, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ellenkező esetben a Mura-vidéken úgy tartották
| Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, |
| Nem tart sokáig a tél. |
| (Penavin 1988: 45). |
{7-121.} A Drávaszögben a tél várható hosszára jósoltak oly módon, hogy gyertyát szúrtak a földbe. Amilyen mélyen a sárba lehet a gyertyát dugni, olyan mélyen fog még megfagyni a föld – vélték (Lábadi 1988a: 295). Közismert regula: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az isiket szedd elő!” – azaz még fűteni kell.
Az időjárással összefüggésben a várható termésre is jósoltak. Például a szlavóniai magyarok ezen a napon esőt vártak a jó termés reményében. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Jászdózsán úgy mondták: „Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz!”
Magyar Néprajz VII.
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Lánczos Kornél (1893) hosszú ideig Einstein tanársegéde volt, aki arra kérte a ragyogó matematikust, hogy legyen segítségére: tisztázza, vajon a gravitációs mezőt leíró elméletei magukba foglalják-e a testek mozgástörvényeit. Lánczos segített, de nem ő kapta a Nobel-díjat.
A Pesti Torna Egylet szabályzata kimondja, hogy „sarkantyúval tornázni egyáltalán tilos” (1867).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000
[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cb5d-a949″][vc_column_text]TANULJ MEG TÖRŐDNI ÖNMAGADDAL! (1)
„… ráöntötte… Jézus fejére.” (Máté 26:7)
Jézus megengedte másoknak, hogy szolgáljanak neki. Te engeded? „Odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástromtartóban drága olaj volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére. Amikor látták ezt a tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: Mire való ez a pazarlás? Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és odaadni a szegényeknek. Amikor ezt Jézus észrevette, megkérdezte tőlük: Miért bánjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem.” (Máté 26:7-10 RÚF). Fontos tanulság van ebben a történetben. Engedned kell, hogy a gondoskodást, amit te árasztasz másokra, mások rád árasszák. Különben kiégsz. Jézus alkalmazta ezt az alapelvet. Ahogy a zsoltáríró is: „Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” (Zsoltárok 23:5). Ahhoz, hogy szolgálatod pohara tele legyen, folyamatosan újra kell tölteni. Mivel az emberek általában úgy kezelnek, ahogyan te önmagadat, ezért meg kell tanulnod jól bánnod önmagaddal. Szép dolog másokról gondoskodni, de sokszor elbújunk e mögé a feladat mögé, hogy ne kelljen gondot viselni önmagunkról – talán, mert tudjuk, hogyan. A kérdés az, hogyan tudnánk betölteni Krisztus parancsát: „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Márk 12:31), ha nem tanultuk meg, hogyan szeressük önmagunkat? Sokan neheztelünk azért, mert az emberek nap mint nap rengetegféle követelést zúdítanak ránk, anélkül, hogy bármit is adnának viszonzásképpen. Ha a világ, melyben élsz, folyamatosan csak leszív belőled, meg kell tanulnod befektetni, különben kifogysz a készletekből. Ez a hiány hamar felbukkan életed minden területén: erkölcsi téren, érzelmileg és a lelki életedben is. Ki fog törődni veled, ha te magad sem törődsz magaddal? Ezért imádkozz ma így: „Uram, add, hogy amit másokra árasztok, valamiképpen visszaáradjon rám.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cb5d-a949″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]
Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony
Mária és József megtesznek mindent, amit a törvény előír. Bemutatják elsőszülött gyermeküket az Istennek. Simeon és Anna felismerik az Isten küldöttét a gyermekben. A megszentelt gyertyák Jézusra, a világ világosságára mutatnak rá. Legyen egész évünk során világosságunk Jézus, kövessük szavát, éljük meg szeretetét.
Urunk Bemutatásának ünneplése a IV. századtól kezdve általános volt Jeruzsálemben is, Rómában is. Az Ószövetségben Isten prófétája által szólott, és vigasztalta választott népét, hogy a babiloni fogság után helyreállított templom, ha szegényesebb is mint a salamoni, de méltóságában messze felülmúlja, mert ide látogat el az Eljövendő. Simeon és Anna próféta-asszony pedig a Szentlélek ösztönzését követve lettek tanúi Isten ígérete beteljesedésének. A karácsonykor gyulladt isteni Fény egyre nagyobb világosságot áraszt. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is.
bacskaplebania.hu
[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]
