2017. január 11., szerda
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ágota – az Agáta régi magyar formája.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ne szomorkodj, ha egy nap nem jövök, mert mindig ott leszek veled. (…) Szemünkkel mindketten mást látunk, de szívünkben ugyanaz az érzés.”
J. J. Stalter
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93ac47-7661″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Rhédey László (?, 1636. január 11. – Huszt, 1663. április 23.). Hadvezér, naplóíró. 1654-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bejárója volt. Dandárvezérként részt vett az 1657-es lengyelországi hadjáratban. A hadjáratról naplójában számolt be. Hazatérése után apjával együtt a huszti várban élt. Barcsay Ákos felkínálta neki Erdély gernerálisságát, majd Háromszék kapitánya lett. Másodszorra Bánffy Ágnest, Barcsay Ákos özvegyét vette feleségül. Apjával együtt irányította Máramaros megyét. A törökök neki is felajánlották az erdélyi trónt, de apjával együtt ő is visszautasította. 1660-ban váradi kapitánnyá nevezték ki, de beiktatása előtt a törökök elfoglalták a várat. Utód nélkül halt meg. Huszt várában temették el.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
I. Ferenc megtiltja a liberális szellemű külföldi szépirodalmi lapok behozatalát a birodalomba (1820).
Megalapították a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elődjét.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7ac47-7661″][vc_column_text]IDŐSEBB ÉS JOBB
„Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!” (Zsoltárok 118:17)
Manapság az emberek hosszabb ideig élnek, és jobb egészségnek örvendenek. Ezt tekintetbe véve bölcs dolog lenne, ha tanulnánk tőlük és értékelnénk talentumukat. Talán észrevetted, hogy a reklámok az egyre fiatalabb korosztályokat célozzák. Miért? Végtére is nem ugyanannyiért lehet eladni egy tubus fogkrémet egy nyolcvanéves embernek, mint egy fiatal srácnak? Semmi értelme annak az elképzelésnek, hogy az életnek hatvan vagy hetven éves korban már hanyatlania kell. Immanuel Kant egyik legjobb filozófiai művét hetven évesen írta. Verdi híres Ave Mariáját nyolcvanöt éves korában komponálta. Lord Tennyson nyolcvan éves volt, amikor megírta A réven túl című versét. Michelangelo nyolcvanhét évesen készült el a Pietával, egyik legnagyszerűbb alkotásával. Ronald Reagan elnöknek a világon talán legnagyobb hatalom volt a kezében hetvenöt évesen. Nóé több mint hatszáz éves volt, amikor kijött a bárkából, és segített újra felépíteni a világot.
Dávid, a zsoltáríró két dolgot tart említésre méltónak az idős korral kapcsolatban: 1) „Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak” (Zsoltárok 92:15); 2) „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit!” (Zsoltárok 118:17). Ne csüggedj el, amikor a reflektorfény helyetted már a fiatalabb nemzedékre irányul! Csak szolgálj hűségesen az árnyékban, tudva, hogy egy napon Isten nyilvánosan megjutalmaz majd mindazért, amit tettél.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]